Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Hegedűs Gyula: A pincehelyi kórház története
nyújtására jogosító működési engedélyekről, továbbá a 19/1996. számú rendelet az egészségügyi intézmények szakmai minimum- feltételeiről, mely szerint egy kórházban belgyógyászati osztálynak, sebészeti osztálynak, szülészet-nőgyógyászati osztálynak kell lennie, továbbá vagy gyermekgyógyászat, vagy ftil-orr-gégészet- nek, vagy ideggyógyászatnak, vagy pszichiátriai, vagy szemészeti szolgáltatásnak kell lenni és legalább 130 ággyal kell rendelkezni. Ezen felül lennie kell egy klinikai orvosi labornak radiológiával, ultrahanggal, elektrokardiogrammal (EKG) és anesztezioló- giai szolgálattal. És végül meghatározták, hogy mely osztálynak hány ággyal kell rendelkeznie és biztosítani kell a minimális szakszemélyzet számát is. A pincehelyi kórház csak 88 ággyal rendelkezett, ezért ez a törvény megszűnéssel fenyegette a kórházat. A kórház vezetése mindent megtett, hogy a megszűnés ne következzen be. Próbálkoztak egy budapesti KHT-vel, de nem jött össze, mert nem tudtak garanciát vállalni a továbbiakban a változatlan működésre. Majd ápolási kórházat akartak megvalósítani, de ez nem sikerült. A kórháznak 1996 májusában 14 millió forint adóssága volt, mely az éves költségvetés 10%-át tette ki. A kórház eladósodott, fizetésképtelenné vált. Ezt kellett rövid idő alatt megváltoztatni. A pincehelyi önkormányzat 1,5 millió forintot utalt át az adósság csökkentésére, a simontornyai és tolnanémedi önkormányzat is több százezer forintot adott, továbbá a SIMOV1LL Kft. és legvégül a lakosság. Az adósság így hat hónap alatt megszűnt.4 A megyei önkormányzat 1996 augusztusában döntött úgy, hogy a kórházat meg kell szüntetni. Megindult a lavina. Egymás után láttak napvilágot a különböző szakvélemények, melyek kivétel nélkül az osztályok megszüntetését javasolták a törvény szellemében. Már 1996. szeptember 10-i hatállyal megszüntették a szülészet-nőgyógyászatot, az indok az volt. hogy az osztály nem felel meg a szakmai minimumfeltételeknek. 47 Zsigáné, 16., 46., 47. p. 560
