Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Hegedűs Gyula: A pincehelyi kórház története

tek be, intenzív osztályt létesítettek és annak felszerelését vásárolták, új műtőasztalt kapott a kórház.

1997-ben kb. 60 millió forintot költöttek felújításra, melyből teljes egészében megújult a konyha és az ebédlő, valamint részben a központi épület és a fűtés. A műtőblokk is felújított állapotban van és 2002-ben betegszállító liftet is építettek.4,1

Nagyon fontos egy kórház életében az élelmezés, a főzés. Ugyanis egyszerre kell elkészíteni a ,,normál" étkeket és a diétás étrend szerint is helyt kell állni a szakácsoknak. Az élelmezésvezetőkről már korábban szóltunk, még egy humoros esetet is megemlítettünk, most jöjjenek azok, akik ételeket készítettek. A kórház főszakácsai a következők voltak: Gyene János, Szőke Istvánná, Bodó Sándorné, Dölles Józsefné, Herezeg Károlyné. Oszkó Jánosné és jelenleg Jelenik Lászlódé.

Lenni vagy nem lenni?

A kérdés jogos. A következőkben a kórház legutóbbi, kb. másfél évtizedes, viharokkal teli időszakát vizsgáljuk meg.

A kilencvenes évek elején a kórházakban bevezetett ún. pontrendszer, mely a kórházak pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolta, már előrevetítette árnyékát a későbbi problémáknak. Most ennek részletesebb elemzésébe ne merüljünk bele. elégedjünk meg annyival, hogy ez egyes kórházaknak jó volt. másokat viszont negatívan érintett. Ez volt az ún. credit-pontrendszer.

Alig telt el néhány év és a kormányzat az egészségügy megújítását tűzte maga elé. 1996. május 21-én a miniszter az Országgyűlés elé terjesztette az ágyszámcsökkentési elképzeléseket. Az előterjesztés törvényerőre az 1996. évi LXIII. Törvényben emelkedett. Ennek következtében 1997-re 18 000 kórházi ágy szűnt meg. Ezeket azonban semmilyen más intézményben nem pótolták, például szociális otthonokban.

1996. július 23-án hirdették ki az. 1996. évi LXIII. törvényt az egészségügyi ellátási normatívákról. Ennek végrehajtási rendeleté a 113/1996. sz. kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatás

4,1 Zsigáné. 4L, 42., 43. oldal és Pőcz János közlése.

559