Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Hegedűs Gyula: A pincehelyi kórház története
A versben szereplő Anna nővér volt az első főnővér, teljes nevén Vass Anna, akit „rettenetesen" szigorúnak ismertek. Orvosok, ápolók nagyon féltek tőle, mert maximálisan megkövetelte a rendet, nála nem volt pardon. Somogy megyéből került a pincehelyi kórházhoz, ahol egyben az altatónővér feladatát is ellátta. Nehéz volt abban az időben a nővéreknek is. A szolgálat mellett más munkában is részt kellett venniük. Szabad idejük alig maradt. Segéderő nem lévén rendszeresen ők cipelték a szennyes ruhát a mosodához, a tisztát pedig vissza a kórtermekbe. Az ebédet, a vacsorát pedig ugyancsak nekik kellett vinniük a sok-sok lépcsőt járva a kórház épülete és a konyha között.s „Sok egészségügyi keidért neveltünk ki. azonban családi és egyéb okokból, valamint az alacsony fizetés miatt sokan elhagyták intézetünket. Állandó középkáder hiánnyal küzdünk... Igyekszünk a nem pincehelyi lakosú ápolónők részére megfelelő nővérszállást biztosítani" olvasható a dr. Lukovils és dr. Pilaszanovich szerzőpáros visszaemlékezésében. Dr. Pilaszanovich Tivadar első alorvosa a versíró dr. Nagy János volt. Ót követte a tamási származású dr. Kiss Ervin, majd dr. Vakli László. A későbbiekben pedig két kiváló sebész, dr. Schi 11 i Antal és dr. Csík János, aki pincehelyi származású volt. Pályájuk aztán úgy alakult, hogy Csík doktor Enyingre került körzeti orvosnak, ahol aztán fiatalon, hamarosan meg is halt. Dr. Schilli pedig a dombóvári kórházba került, ahonnan csak a nyolcvanas években tért vissza Pincehelyre. A sebészeten nagy számban végeztek mandula- és vakbélműtéteteket. Gyakorinak számított a balesetet szenvedett kéz- és lábtöréses betegek gyógyítása, érműtétek elvégzése és még sokféle sebészeti beavatkozást. Az egyre növekvő igényt a sebészeti osztály betegforgalmának alakulása mutatja: 1953-ban 568 “ 1958-ban 1 285 1969-ben 1 090 9 A fentiekből látható, hogy az évi több, mint ezer műtét mekkora terhet rótt az osztály dolgozóira, különösen az első * Szőke Anna nővér visszaemlékezése. l) Zsigáné 34. p. 539
