Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe

Minden évben a vének és a diakónusok felének ki kellett válnia. Részletes rendelkezéseket tartalmazott az egyházfegyelemre vonatkozóan, melynek a lelkészek is alá voltak vetve. Ez volt az első generális zsinat. A zsinat ajánlotta a francia gyülekezeteknek a Genfi Kátét, a német gyülekezeteknek pedig a Heidelbergi Kátét.

I)) A kálvinizimis elterjedése

Mindenütt, ahol német földön a református irányzat kezdett tért hódítani, a háttérben az állt, hogy meg voltak győződve a további reformáció szükségességéről, mert úgy gondolták, hogy Luthernek és barátainak munkája befejezetlen maradt.1'

Gróf VI. Johann, Nassau-Dillenburg tartományát 1578 82 között „utórefonnáción 1,1 vezette keresztül.

Az új század kezdetén Solms, Ysenburg Büdingen. Wied. Hanau és Sayn grófjai is átléptek a kálvinizmusba. Miközben Brandenburg választófejedelmei, akik 1613-ban a református hitvallást átvették, nem kívánták meg a felekezetváltást alattvalóiktól, addig a hesseni grófok minden lakostól az új hitvallás átvételét megkövetelték.

IV. Lajos Hessen-Marburg tartomány grófja 1604-ben gyermektelenül távozott el az élők sorából. Végrendeletében meghagyta, hogy területét azonos részben Hessen Darmstadt és Hessen-Kassel kapja meg.

így kapta Móric (1572 1632) Marburg fővárossal a l'első- hesseni területet. Felső-Hessen déli része Darmstadthoz került. Móric, akit ,,tudós" névvel illettek, bevezette, hogy a/ újonnan hozzá került területeken éppúgy, mint a korábbiakon Alsó- Hessenben vigyék keresztül a ..jobbító pontokat". Ezek a kővetkezők voltak:

A nem építő disputációk Krisztus mindenütt jelenvalóságáról (Ubiqvitás tana) maradjanak el. 15 *

15 Emmerich Werner Teschenmacher (1589 1638) református lelkes/ „teljes reformáeiórór bes/él.

1,1 Ernst Schering. 42. p.

491