Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
országos döntőbe jutott ebben az évben a sakkozó Léhmann ~) 14 Angéla." A falusi általános iskolák léte a tárgyalt időszakban szorosan összefüggött az ott élő népesség nagyságával, illetve az iskolába beíratott gyermekek létszámával. A demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása a hetvenes években a györkönyi iskola körzetesítésének, azaz a felső tagozatnak vagy akár az egész iskolának a szomszédos Nagydoroghoz csatolásának rémét vetítette előre. Az alábbi táblázat ezt az összefüggést mutatja be."1' Év Lakosok száma Elsősök száma Tanulók összlétszáma 1960 1940 43 247 1965 1712 33 273 1970 1477 20 184 1975 1325 16 132 1980 1283 13 132 1985 1 124 13 117 A falu lakossága 1949-től kezdve, miután a ki- és betelepítések lezárultak, az ötvenes évek közepéig 2500 körül volt. Az 1956-os forradalmat követő távozás, valamint a téeszesítés hatására bekövetkező jelentős elvándorlás következtében 1960-ra már 2000 alá csökkent a népesség száma. Ezzel párhuzamosan természetesen az iskoláskort elért gyermekek létszáma is egyre kevesebb lett, azonban csak a hetvenes években lépte át a kritikus 20 fős határt. A tanulói összlétszám 1970-től 200 alatt maradt, 1985-re pedig az I960, évinek a felére apadt. A körzetesítés első hulláma országosan 1954-ben indult meg azzal az indokkal, hogy a kistelepülések felső tagozatos tanulóinak a szakrendszerű oktatása a körzeti iskolák révén oldható meg. Ez Györkönyt még nem érintette. Legközelebb 1961-ben került ismét napirendre a körzeti iskolák hálózatának továbbfejlesztése. Az 215 1,5 KSH Tolna Megyei Igazgatósága Községi Törzskönyv Györköny. 215 MÉSZÁROS, 1966. 141., 163. p. 430
