Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
takargatott, gyengeségei és hibái, és újabb nehézségekkel is szembe kellett nézni. A gazdasági okokat az 1973-as olajválság hozta felszínre. Tudjuk, hogy erre a szocialista országokban csak késve és rosszul reagáltak. Bár elhangzott 1975-töl fogva a zárszámadási beszámolókban is az energiahordozókkal kapcsolatban a takarékosságra történő felszólítás, de radikális változás nem történt e téren. A hetvenes évek közepétől, a gépesítés felgyorsulásával párhuzamosan, visszatérő témája a zárszámadási beszámolóknak az a tény, hogy időnként munkaerő-felesleg keletkezik. Ugyanakkor a taglétszám az 1967-eshez viszonyítva alig változott. A mezőgazdaságban dolgozó népesség aránya világszerte, így nálunk is fokozatosan csökkent, bár ez a csökkenés messze elmaradt az európai átlagtól. Amíg a hatvanas években a fejlett európai országokban már 10 százalék alatt volt a mezőgazdaságban dolgozó népesség aránya, addig Magyarországon még meghaladta a 30 százalékot.1' A központi direktívák által szorgalmazott hatékonyságnövelés arra késztette a vezetést, hogy a létszámfelesleggel számoljon el. Az 1982-es beszámoló arra a kérdésre, hogy „ minek ez a nagymérvű taglétszám még máig is, vágyás hol és mit dolgoznak ezek manapság", több választ is felsorolt: az állattenyésztésben jelenleg háromszorosa a létszám a kezdetinek, a műhely létszáma kétszeres, a nők egy része a melléküzemágban dolgozik, és a nyugdíjba vonulók folyamatosan csökkentik a taglétszámot. Mindezt (azaz a létszám megtartását) azzal is alátámasztotta az elnök, hogy összehasonlította az 1967-es és az 1982-es bevételeket.1'4 Termelési ág 1967 1982 Szántóföldi növénytermesztés összbevétele 8 800 000 Ft 36 620 000 Ft Állattenyésztés összbev. 7 600 000 Ft 30 560 000 Ft 158 154 KOZÁK, 2002. 1 1-35. p. Brunn János téeszelnök zárszámadási beszámolói, kézirat. 408
