Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
újjal megbarátkoztatni. Előbbi példák is azt igazolják, hogy iparszerűvé válhat ugyan az agrártermelés, de nem válhat iparrá. Mindig fontosak voltak a mezőgazdaságban, és lesznek a jövőben is, a mit, mikor, hogyan emberi döntései. Akkoriban ezt a tudást tömören így fogalmazták meg: nem a kombájn, hanem a kom- bájnos arat. A szántóföldi növénytermesztés zömének fokozatos gépesítése, az agrotechnológia fejlődése, így a vegyszeres gyomirtás bevezetése feleslegessé tett sok kézi munkát, így a kapálást is, aminek a gyakorlására később már csak többnyire a háztájiban került sor, ezért a felszabaduló munkaerőt máshol kellett lekötni. Ennek több módja is adódott. Sok kézre volt szükség egyes szezonokban a kertészetben és a szőlészetben. A kertészetben a zöldborsó és a zöldbab kézi szedése adott időszakos munkát a családtagoknak, de termeltek a téeszben még paradicsomot, paprikát és uborkát is. Nagyobb a jelentősége azonban a szőlészetnek, amely Györkönyben a 70-es évek igazi sikerágazata. A termőterületet fokozatosan növelik. 1975-ben már 58 hektáron terem szőlő és 1982-re eléri a tervezett 100 hektárt. Az átlagtermés 1975-ben 80q/'ha, (ezt akkor rekordként jegyzik, amellyel a járásban az első helyre kerül a téesz), de ez még tovább emelkedik, 1977-ben 133 q/ha. (A nagyüzemi táblák a 100 q-s átlagot később többször is megadták, volt, amikor egy táblarészen 250 q-t szedtek le.) Ekkor, 1977-ben a szőlő a búza hektáronkénti bruttó bevételének a hat és félszeresét, a kukoricának a négy és félszeresét hozta - gyenge minőségű homoktalajon, ahol más nem terem! A csemegeszőlőt még annak idején az Új Életben is többnyire exportra szállították, 1982-ben pedig már 8 kamionnal egyenesen Bécsbe visznek belőle. A szőlő telepítése persze költséges beruházás, de a támberendezéshez szükséges faanyag zömét a 80-as évek elején már saját erdejükből fedezik a györkönyiek. Jól jön most a 20 éve elkezdett erdősítés! Azonban 1983-ban, tíz év óta először, veszteséges az ágazat. Igaz, hogy a termés elmarad az előző évi rekordtól (125 q/ha helyett csak 75,8 q/ha termett), de több volt az 1981-es évinél (64 q/ha). Az ok az árképzésben van: csaknem 4 Ft-tal kapnak kevesebbet a szőlőért, mint 1981-ben. Ekkor egy pillanatra felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a veszteséges tevékenységet tovább folytatni. De nincs 402
