Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
más választás, hiszen még csak ezután fordul termőre a frissen telepített 45 hektár. A szőlő tavaszi idénymunkáiban (metszés, kötözés) vagy egyéb kertészeti munkákban többségében a nők vettek részt, más időszakokban viszont alig végezhettek a téeszben munkát. így merült fel 1974-ben egy melléküzemág kialakításának gondolata. Létre is jött a VIDEOTON sárbogárdi üzemegységével a megállapodás egy 50 főt foglalkoztató összeszerelő segédüzem létesítésére. A folyamatos munkahely megteremtése egyben azt is jelentette a fiatal nők számára, hogy igénybe vehették a szülési segély és a gyermekgondozási szabadság lehetőségeit. A nagy szezonális munkák idején előre dolgoztak, így be tudtak segíteni például a téesz-szőlők szüretelésébe. A téesz-melléküzemágak szerepét sokféleképpen ítélték, ítélik meg. A hetvenes-nyolcvanas években egy-egy térség fejlettségének-elmaradottságának legfontosabb mérőszáma az ipar fejlettsége volt. Az elmaradottság enyhítésére irányuló kormányzati politika része voll a hetvenes évektől kezdve többek között a téesz melléküzemágak telepítése is. Az a cél is vezette a döntéshozókat, hogy a mezőgazdaságból élők jövedelmi szintjét közelíteni kell a más szektorokban dolgozókéhoz.1 M A téeszek ebben az időben országosan mintegy ötszáz különféle ipari és szolgáltatási profillal bővültek.1'" Vannak elemzők, akik szerint a melléküzemágak egyenesen a gazdaság egyik legdinamikusabb szektorává váltak, amelyek szerepet kaptak az agrár-alaptevékenységek finanszírozásában is, hiszen a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a szövetkezetek jövedelmének közel a fele a melléküzemágakból származott. Szerintük a nyolcvanas évek mezőgazdasági sikertörténetei is részben a melléküzemágakhoz kapcsolódnak.1' Györkönyben, mint láttuk, nem volt ilyen dinamizáló szerepe a segédüzemnek, elsősorban a munkaerő gondokat oldották meg vele, miközben csak kisebb haszna származott belőle a közösnek. A megítélés másik végletét Tímár Péternek a Bacsó * 152 IM Csite András: Vidékfejlesztési megközelítések Magyarországon 1970 1996: Az új regionális politika http://www.mtapti.hu/mszt/1997l /esite.htni. 152 ROMÁNY, 2005. 94. p. m HARCSA, 1994. 28. p. 403
