Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

A császár iránti hüségeskü letételével még megmenthette volna életét, jómódú középbirtokosként élhetett volna tovább, ö azonban életének ebben a legnehezebb szakaszában hü maradt politikai nézeteihez.'40 * * *

Balogh Ádám elfogatása osztatlan örömöt okozott az udvari körökben. A csak nemrégen császári parancsnokká kinevezett Pállfy János november 11-én már elégedetten dicsekedett: „a Dunántúl való kurucság mind széjjelverettetett, zászlóstul jöttek vissza, mihelvt Balogh Adám kézbenakadt, kit is idehoztak Buda várába, és haditörvényt szolgáltatok reája, úgy Palásthira is ”,

A brigadéros perének ügyében a Bécsi Haditanács intézkedett, de kikérte Pállfy véleményét is. Eszékre szállítását követően úgy bántak vele, mint gonosztevővel, mert „ö nem csupán főrebellis, de még rablógy ilkos és gyújtogató is, sőt kétszeri esküszegése miatt, megátalkodott esküszegőnek kell tekinteni”, ezért vasra verték és tömlöcbe vetették.

Pálffy utasítására a foglyokat november végén sajkákon vitték

r r t ^4^

fel Budára, ahová december 6-án érkeztek meg. Rákóczi december 12-ei levele szerint: ,,szegény Balogh Adómmá hadi törvényt láttatott Pálfi”, de a Haditanács csak 10 nappal később döntött: „ ha a megtorlás nem aggályos, akkor Balogh Adám felett hadi törvényszék volna tartható és az ítélet azonnal végrehajtható ”, Ezzel szemben viszont egy másik adat szerint csak február 4-én ítélték halálra, és két nap múlva 1711. február 6-a reggelén az ítéletet Budán végre is hajtották. A bakó kegyetlen pallosa vetett véget ,, Balogh Adám ezredes, a lázadók vezére" küzdelmes életének. '44

Bánkúti 1969. 153. p.

341 OSzK Kt. Föl. Hung. 1389. Thaly-gy. fasc. XXIX. tol. 142. p.

342 Esze 1963. 1. sz. 54. p. Kőszeg szeptemberi leégetését és eskiiszegéseit különös eréllyel használták fel ellene. (B. A.)

’4' A budai várbörtönben Béri Balogh Adámot meg akarta látogatni hitvese. Ezt bizonyítja Júlia asszony. Pfeffershöfen várparancsnoknak írt levele. Ebben kérte, hogy felejtse el rab férje hibáit és az általa megszabott feltételek mellett, engedje meg neki. hogy beszelhessen férjurával. Sajnos nem tudjuk az ezredes eleget tett-e a kérésnek. Lásd OSzK Kt. Föl. Hung. 1389. Thaly-gy. fase. XXIX. föl. 103. p.

344 Bodnár 1938. 64 -67. p.

323