Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

csak nyolc ház maradt, és Koppányhoz tartozott. Szigetvár 1566-os elfoglalása után Koppány'*’ szandzsákszékhely lett, közigazgatásilag hozzácsatolták Tamásit, Kaposvárt, Dombóvári.

Az összeírás szerint a Tengőddel közvetlenül szomszédos helyeken is hasonló volt a helyzet. Iregben, ahol Werbőczy Imre 34 telket birtokolt, csak 10 maradt fizetőképes, 14-et szegénynek minősítettek, 10 telket pedig a török elől elmenekülök gazdátlanul hagytak. Kányában Oroszy Máté 20 portájából csak 8 fizetett. Csehiben (CHEE), amelyet a fehérvári káptalan birtokolt, 9 fizető porta mellett 27 a szegény, 7 sessió népét a török és a döghalál elpusztította.' * 36 37

Az elhugi’otl magyar falvakba a török rácokat telepit. Igénytelen, munkát nem szerető nép. de a harcokban, rablásban kitűnő segédcsapatokat szolgáltat. Vallási téren a török inkább tűrte a protestánsokat, mint a királyhű katolikusokat. így a reformáció mindenütt terjedt, Bedegnek is volt protestáns lelkésze. A megmaradtak hitéletét eleinte bosnyák szerzetesek, majd 1600 után a Jezsuiták tartották fenn. Andocsi székhellyel, kiemelkedő munkát végzett Horváth Miklós szerzetes, aki 10 ezernél több hívet térített vissza a katolikus hitre. Bedeget is ő gondozta. Tömegekre gyakorolt hatását egy alkalommal a budai vezér basa is csodálkozva tapasztalta.

1590 után a rácok teljesen ellepik a vidéket. Házat nem építettek, bútorzat nem kellett, földmunkát nem folytattak, csak az állattenyésztést űzték. Még a következő évszázadokban is iszonyatos szenvedéseket okoztak a nmgyar népnek. Ha egy területet feléltek, továbbálltak. A török megengedte, hogy a jobbágyok adót fizessenek a magyar földesúrnak is. A néptömegek helyzete oly nyomorúságos volt, hogy ezen adó csak jelképesen, egv-egy pár kapca, csizma vagy némi pénz alakjában jeleni meg. A középkori Magyarország 4 milliós lakossága 3 millióra csökkent, de ennek egy részét már idegen népek alkották. A királyi országrész és Erdély lakottabb maradt, de a hódoltsági terület elnéptelenedett, lepusztult. "

36 Koppány 1538-tól Tengödhöz hasonlóan a dömösi prépostsághoz tartozik Villa Cuppan néven. Koppány a XV-XVI. században vált jelentősebbé, amikor katolikus temploma és vára épült, amelyet a török már 1542-ben megostromolt. Később szandzsákközponttá tette és 60 falu tartozott hozzá. (A török korban a szomszédos Koppányszántó település néptelcn volt.) A törökök továbbépítették a várat, maga a település mohamedán vallási helyekkel: két dzsámival és 1 1 mecsettel gyarapodott. Patakja két vízimalmot hajtott, a vár őrségét 123 fegyveres biztosította. A törökök uralmát követően az épületek többsége elpusztult, a használható építőanyagot a későbbi földesurak saját házaikba beépítették.

37 Kämmerer Ernő: Tolnamegye XVI. századi adólajstromairól. Tolnamegyei Közlöny 1880. augusztus 15. Vili. évf. 32. szám 2. p.

16