Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
sorsú, eltűnt, elesett háborús katonák neve is majd felkerülhessen az emlékoszlopra. ”lí<9 1922 májusában a rendes tavaszi közgyűlésen az elöljáróság megszemlélve a hősök emlékoszlopa tervezett helyét, megállapította, hogy ott nem lehet elhelyezni, és mivel más megfelelő hely a falu közterein nincs, ezért kényszermegoldásként a községháza falára egy tábla elhelyezését javasolta. A határozatból az is kiderült. hogy emlékoszlopot különben sem tudnának beszerezni, mert a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek ehhez nem elegendőek. Végül a tábla sem készült el. 1925-ben Diczendy Pál jegyző a világháború halottai sírjának karbantartására és az emlékünnep megtartására saját felelősségére 170 ezer koronát utalt ki a község pénztárából, amelyet a képviselő-testület tudomásul vett. Azért vállalta ezt a testületi döntést megelőző lépést, mert attól tartott, hogy az immár rendszeres gyűjtések iránt akkora az ellenszenv, hogy még e nemes célra sem adakozik a lakosság.190 Újabb három év telt el, amikor a járási főszolgabíró javaslatára 1928-ban a képv iselő-testület elhatározta, hogy a községháza falára 50 pengőből egy márvány emléktáblát helyeztet el a világháború hőseinek emlékére. Még ugyanebben az évben a képviselő-testület ismét foglalkozott a hősi halottak emlékművének felállításával. Ekkor arra legmegfelelőbb helyként a református templom felett, Zsoár János 23. számú háza és az uradalmi er- * 100 1X9 TMÖL Tengőd Kjkv. 50 rkkgy/1921. és 24 rkkgy/1922. 100 TMÖL Tengőd Kjkv. 33. rkkgy/1925. 122