Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

dészlak (264. házszám) kertje között elterülő községi közteret tartották legalkalmasabbnak, amelyet tulajdonosai szívesen átengednének e nemes célra.101

Közben a főispán Tolna megye minden településének elrendelte a hősi halottak emlékére történő faültetést. Diczendy Pál jegyző javasolta, hogy Tengődön a régi felekezeti közös temetőben célszerű kialakítani az emlékfasort, mert az út jobb oldalán a református, a bal oldalán pedig a katolikus halottak fekszenek. A testület elfogadta javaslatát.19“ Ide ültették a máig is látható, bár már nem hiánytalan fasort.

Sok huzavonát követően 1929-ben Kuttner Mór tahi kőfaragómester elkészítette a hősi emlékmű tervét és költségvetését. A képv iselő-testület megtárgyalta, elfogadta, majd felülbírálásra felkiildték Budapestre a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottsághoz. A képviselő-testület egyhangúan arról döntött, hogy a létesítési költségeket elsősorban közadakozásból kívánja meg előteremteni. A közadakozás nagyságát nem lehetett előre megítélni, ezért attól függetlenül 1929 és 1933 között az éves költségvetésbe 50-50,

1934-ben 150 pengőt terveztek.

A tengődi református egyház az 1934-ben megépített Ifjúsági Otthon falában elhelyezett egy márványból készült hősi emlékm TMÖL Tengőd Kjkv. 43. és 59rkkgy 1928

l'* 1' TMÖL Tengőd Kjkv. 64 rkkgy/ 1928.

141 TMÖI Tengőd Kjkv. 23 és 30 rkgy/1929. 24 rkkgy 1930. 54 rkkgv 1932.

51 rkkgy 1933. 39 rkkgy/1934.