Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Fuksz Márta: A Petrits család
merkedhetnek a mézeskalács-, illetve a cukorka és csokoládékészítés folyamatával és a gyertyaöntés rejtelmeivel. A kiállított korabeli tárgyak és eszközök segítenek elképzelni a munkavégzés folyamatát, amit élő bemutató is segít. A családról készült fotók, segéd-, mester- és oklevelek mutatják be több generáció és vele együtt a mézeskalácsosság történetét. 280 Vendégkönyvükben 2003-ban 901 látogató jegyezte be magát, és 2004. szeptember 24-én megérkezett az 5000. érdeklődő. 281 Mára már több mint 35 000 ember nézte meg a kiállítást, ami messze túlszárnyalta a család elvárásait is. 282 Petrits József fáradhatatlan munkájáért újabb díjat vehetett át 2005-ben, a „ Tolna Megyei Művészetért " plakettet. 283 5.2. Petrits Szilveszter és Petrits Péter Újítás és hagyománytisztelet, a mézeskalácsosság reneszánsza A mézesbábos dinasztia ötödik nemzedékét az 1974-ben született Petrits Szilveszter képviseli. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium után (1992) cukrász szakmunkás lett, majd a szegedi Élelmiszeripari Főiskolán mérnöki diplomát szerzett. A főiskola befejezése óta a családi vállalkozásban dolgozott, így az ő munkássága fogja továbbvinni a körülbelül 150 éve fennálló műhelyt. A régi hagyományok megőrzése mellett fontos újításokat is bevezetett a gyártásban. Az ő nevéhez fűződik az egyszerű színvilágú, akár natúr tésztaalapon fehérrel díszített mézeskalácsok készítése, melyre a Népi Iparművészeti Tanácstól több zsűriszámot is kapott. 284 Másik jelentős eredménye, hogy 6-7 éve újra elkezdte az ütőfás mézeskalácsok gyártását, melyhez saját receptet fejlesztett ki. Ma a régi fából faragott ütőfákat szilikonformákkal kell helyettesíteni az élelmiszeriparban. Petrits Szilveszter maga készíti el a formákat, melynek mintáit részben hagyományos ütőfákról másolta le, részben maga tervezett újakat. Petrits József beszámolója. 1 Tolnai Megyei Krónika, 2004. október 1. 2 Petrits József beszámolója. 3 Polgármustra, 2006. 107-108. p. 4 Polgármustra, 2006. 108-109. p. és Petrits Szilveszter beszámolója.