Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

hamarosan megszületett megállapodás szerint az uradalomhoz kerültek a fornádi és az adorjáni rétek, melyek helyett a mezőváros határában található kenderföldekből részesültek a volt úrbéresek. Az úrbéri illetményen felül 1, illetve 1 hold alatti tört részeket parcelláztak ki számukra. Az erdei rész helyett a város minden egész telek után 8 holdat kapott. A terület (Tamási határának délnyugati része) magában foglalta a korabeli „...szőlő alja, tiklegelő és bozót" dűlőket „egészen a kanálisig...". Az erdei részen található fákat azonban a község ebben a dűlőben érdekelt lakossága saját céljára felhasználhatta. A közel 50 gazda úgy döntött, hogy valamennyi fát kivágják, és azokat együtt eladják egy árverésen.

19 Az ozorai uradalom és Tamási község lakosai között az úrbéri egyezség 1863. január 7-én köttetett meg, mely alapján a tagosítás és egyéb ügyek elintézése 1864. június 14-én befejeztetett „barátságos egyezséggel".

20 Az ötvenes hatvanas években került sor a polgári korszakba lépett Tamási közigazgatási határának megállapítására is. Ez az eljárás sem ment minden zökkenő nélkül. Ennek hátterében az állt, hogy a volt földesúr (a herceg Esterházy család), az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után - sok más sorstársához hasonlóan - az allódiumához tartozó területből úgynevezett „eszmei községet", Majsamiklósvárt hozott létre.

21 Az „eszmei (uradalmi) község alatt valamely gazdaság (uradalom), vagy ipartelep területét magában foglaló olyan önálló községi" alakulatot kellett érteni „amelynél a képviselő-testület, valamint az elöljáróság tagjai - törzslakosság hiányában - a gazdaság (uradalom), illetőleg ipartelep tulajdonosaiból vagy alkalmazottaiból kerülnek ki. " Állandóan megtelepedett lakossága egyáltalán nem volt, vagy olyan csekély számot ért el, hogy abból községi szervezetet jogszerűen nem lehetett megalakítani. A terület egy vagy több birtokos tulaj19 TMÖL TNI SZJ (A kötet a szerződések mellett egy ideig az elöljáróság tanácsülési jegyzőkönyveként is szolgált.) 1862. nov. 26. A kanális a Koppány-csatornára vonatkozik. A megkapott területen alakították ki később a Szedreskertet. 20 TMÖL ÚTI, TNI SZJ 1857. júl. 19. 21 Ugyanilyen alakulat volt a járásban pl. Újdombóvár, Szemcse-Csehi, később Szemcséd.