Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

donában volt. Népessége bérlőkből vagy uradalmi alkalmazottakból állt. Az önkormányzatot az uradalom színleges választással állította össze olyan egyénekből, akik a birtokosuktól függtek.

22 Eszmei községek szervezésénél az alapítót az a szándék vezérelte, hogy a saját kezelése alá tartozó birtokot továbbra is önálló közigazgatási egységként kezelhesse, így kivonva azt a tényleges községek önkormányzatának fennhatósága alól. Az eszmei községben élő lakosoktól korlátozottabban lehetett adót behajtani. Ezért a korabeli állam ezt a tendenciát igyekezett gátolni. Végül azonban az érdekelt tulajdonosok akarata érvényesült és az eszmei községek hosszú évtizedeken keresztül fennmaradtak. Felszámolásuk az 1920-as évek végétől, a közigazgatási reformok bevezetése után ment végbe. Majsamiklósvár kialakításánál jelentős szőlőterületek kerültek az eszmei község területére. Igaz, az 1800-as évek eleje óta uradalmi kezelésben álló Fornád puszta a mezőváros része lett.

23 A település polgárai már 1853-ban sérelmezték ezt a helyzetet és kérvényt (az úgynevezett „felszólalásokat") nyújtottak be annak érdekében, hogy „A Majsai adóközséghez csatolt és régi időtül fogva Tamási adóközséghez tartozó úgynevezett: Várhegy - Szarkahegy - Szurokhegy - Henye - Kobakhegy - és Adorjáni - mind Tamási szőlőhegyek - és az úgynevezett: Kandi - Borostyánoshegy - Kosba - Embervágó - Gelegonyás és Csókás hegyierdőrészüknek, - mellyekbül a Tamási Sessiós polgárok évenkénti tűzi és épületi faj árandóságaik szolgáltattak ki — a tamási adóközséghez csatolása iránt. "

24 A már említett, uradalommal folytatott többéves pereskedés részeként ebben a kérdésben is megállapodás született. Az uradalomhoz csatolták Fornád pusztát, míg a község22 ÉVSZÁZADOKON ÁT 1990. 343. p. Forrás: K. Balog János által fejezetbevezetőben található idézet, mely a belügyi államtitkárnak Tolnavármegye alispánjának, 1932-ben írt leiratából származik. ALSÓ 1935. 1935. 90. p 23 TMÖL TÉRKÉPTÁR 131. A fenti állapotot tükröző kataszteri térképen a Koppány-patak (vagy csatorna) Majsamiklósvárhoz került, így az 1850-es években Tamási területét ábrázoló kataszteri térképen azt nem is lehet megtalálni. 24 TMÖL SZFI 406. doboz Határleírások. („Atnézete azon felszólalásoknak, mellyek Tamási községtől 1853 év június 27-iki és a községi terület, és földjövedelmi-nyomozásról közlött tételek ellen, a föld-adó-provisorium számára tétettek. ")