Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

teg szekérrel magával hozta az ágyat is. Élelmezésükről a betegek önmaguk gondoskodtak 1951. április 30-ig, május l-jétől (ünnepi felajánlásként) kaptak teljes ellátást. Ez a gyakorlat később a Sztrilich házaspárnak lehetőséget nyújtott arra, hogy tanulmányozhassák az élelmezés és a gyógyulási folyamat esetleges összefüggéseit: „(...) az intézet megindulásának kezdetekor (...) a legjobb, legváltozatosabb ételeket hozták be számukra: sült és füstölt húsokat, szalonnát, tejet, tejtermékeket, zöldpaprikát, nyers paradicsomot és gyümölcsöket, kimondottan kalóriadús ételeket. Táplálkozásuk rendszertelen volt, akkor ettek, amikor éppen kedvük támadt. Tálalás, felszolgálás nem volt, ételüket papírból, dobozból és különféle edényekből fogyasztották el. '

A1 1948-tól már költségvetés biztosította ellátásukat az alábbiak szerint:

48 1. Dologi kiadásra: Az államtól (Népjóléti Minisztérium) 6.000 Ft Baranya vármegyétől 3.600 Ft Tolna vármegyétől 3.600 Ft Összesen 13.200 Ft 2. Személyi kiadásra, a Népjóléti Minisztériumtól: éves veszélyességi összesen fizetésére pótlékra Vezető főorvos 5.916 Ft 1.641,60 Ft 7.557,60 Ft Trachoma-kezelőnő 3.408 Ft 828,00 Ft 4.236,00 Ft Mindenes 2.880 Ft 691,20 Ft 3.571,20 Ft Összesen 15.364,80 Ft Gondozási körök Sztrilich Lajos az első évek legfontosabb feladatának egy gyógyító-kezelő-ellenőrző hálózat kiépítését tartotta, a fertőzött községekben létrehozandó kezelőhelyiségekkel és kezelőszemélyzettel. A Népegészségügy 1954. évi 3. számában; Sztrilich Lajos dr. és dr. Sztrilich Lajosné: A táplálkozás hatásáról a trachomas beteg gyógyulására c. írása. Lásd 46. jegyzet