Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

szárdi és a völgységi körzetre tagolódott, míg a 2. sz. kerület a kaposvári, a lengyeltóti és a nagyatádi körzetből állt. Ez a felépítés, illetve a kirendeltség személyi állománya a későbbiekben azonban - a folyamatos szervezeti átalakítások következtében némileg módosult.

47 2.2. Az igazoló bizottságok munkája a Völgységi járásban

48 2.2.1. Az igazoló eljárások előkészítése 2.2.1.1. A kirendeltség munkatársainak felkészítése Az NH nagy gondot fektetett arra, hogy munkatársait kellőképpen felkészítse a 3.820/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtására. Tudatosította bennük az eljárások tétjét, kiképezte őket a rendelet végrehajtása során tanúsítandó magatartásra, felhívta figyelmüket az ezzel kapcsolatosan elvégzendő teendőikre. A hivatalosan még meg sem jelent rendelet (szövegét 1945. július l-jén hozták nyilVö. TMÖL NH 2.960/1946. A Völgységet erre az időszakra (1945 nyara) már erőteljesen megérintették a különböző jellegű népességmozgások. A sort 1944-ben a zsidóság gettóba kényszerítése, majd deportálására nyitotta meg. A front közeledtével sok, jobbára volksbundista, vagy a VDU-hoz közel álló személy hagyta el a visszavonuló német fegyveres erőkkel a térséget. 1945. januárjában a szovjet csapatok hurcoltak el több ezer embert oroszországi munkatáborokba ún. „malenkij robotra". A földreform kapcsán 1945. tavaszán megindult a belső migráció és ekkor vette kezdetét a Bácskából menekült bukovinai székelyek letelepítése is. Ez utóbbi, minden jogi alapot nélkülöző, sok visszássággal kísért és végül országos botránnyá dagadt akciót (melyet a németek önkényes kilakoltatása, vagyonelkobzása, összeköltöztetése, lakóhelyükről való elüldözése és internálótáborokba zárása jellemzett) a parasztpárt prominenseivel jó viszonyt ápoló Bodor György vezényelte le, aki maga is elismerte, hogy vállalkozását azért koronázta siker, mert az NPP-n kívül a jóval nagyobb érdekérvényesítési potenciállal rendelkező MKP is mindenben támogatta. Az itt csak vázolt folyamatokkal kapcsolatban lásd bővebben: BLAU 1994, FÜZES 1990, LÁSZLÓ 2006, SZÖTS 2007, TÓTH 1993. A Völgységbe telepített székelységnek a helyi viszonyoktól rendkívül eltérő kultúrája, életmódja, mentalitása, gazdálkodási módja, viselkedése csak nagy nehézségek árán volt integrálható a tradicionális völgységi struktúrák közé, éppen ezért sok fejtörést okozott többek között a telepítést végző szerveknek is. Vö.: TMÖL NH 251/1945, 1.613/1946.