Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

jellegű folyó a lelassult sebességéből kifolyólag a mederben való mozgása során iszapot és homokot rak le, zátonyokat épít. A kis szemcseátmérőjű mederanyag elősegíti a gyors medervánddriást. A meanderezés egy kevésbé ismert és csak műszeresen követhető jelenséghez, a földkéreg állandó mozgásához igazodik. A Duna bal partján az emelkedésre szolgáló pozitív szintváltozások, a jobb parton pedig különböző mértékű süllyedő tendenciák érvényesülnek. Emiatt a folyó hol délkeletnek, hol délnyugatnak fordulva alakítja medrét. A földkérgi repedések övezete lépcsősen észak felé tolódó jelleggel mozog, így nem véletlen, hogy az Alsó-Dunavölgyben a folyó jobb partján találhatóak a holtmedrek.

15 3. ábra: A holtmedrek kialakulása.

16 A szabályozások és gátépítések előtt a nagyobb árvizek alkalmával az egész Duna-völgy víz alá került (ártér volt), melyben kiterjedt mocsarak jöttek létre, maga a folyó pedig igen gyakran változtatta medrét. A természetes folyófejlődés során lefuződött kanyarulatokból 2-3 m mély holtmedrek, majd ezek feltöltődésével mocsaras, vizenyős területek jöttek létre.

17 15 Buzetzky (2002). 16 Németh (1959) alapján. 17 Andrásfalvy (1974).