Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek
Az árvizek alkalmával szállított hordalék lerakódása, így a Duna-völgy árterületének feltöltődése, igen gyors ütemű volt, szinte minden nagyobb áradás megváltoztatta az ártér felszínét. 18 A Dunára és a kapcsolódó ártérre egyaránt a nagy morfológiai dinamizmus volt a jellemző. 19 A középkor óta Sárköznek nevezett, 20 a Duna és a Sárvíz közötti nagy mocsaras ártérben található tavak nagy része holtágakból keletkezett, mivel az egykori dunai főmeder sodorvonala körüli mélyebb részek sokáig tóként maradtak meg. A mocsaras területeket, a hozzájuk tartozó, rendszerint árvízmentes szintet megközelítő partokkal ,, gyűrök "-nek nevezik a Sárközben. Ezek és a gyürökké nem vált, de egyik vagy mindkét végükön elzáródott valamikori főmedrek (a Kis-, Holt-, Döglött- vagy Öreg-Dunák) partjai voltak az ártér legértékesebb részei, mert a kaszálónak és szállásnak alkalmas magasabb szinthez közel volt az itatáshoz szükséges és halászatra alkalmas víz. A számtalan holtágat a helynéven kívül, az alakjára vagy más sajátságára (pl. használójára, tulajdonosára) utaló jelzős szerkezettel különbözették meg egymástól. 21 A Nyéki-Holt-Duna levéltári kutatásaim során eddig fellelt első térképi megjelenésekor, egy 1731-ben készített térképvázlaton (4. ábra) „Holt Dunna" néven szerepel. A későbbiek folyamán nevének írásmódja többször változott, illetve megjelent a nyéki jelző: „Pösze súgó, bokros legelő, ebbe vannak a »Paptava« és »Nyeki tó« az első hajdan jó vadászatot nyújtott s bizonyos szenvedélyes vadász paptól veszi eredetét, a második bizonyos Nyéki nevezetű halászárendástól örökölte nevét". 22 18 Andrásfalvy (1973). 19 Buzetzky (2002). 20 Andrásfalvy (1974). 21 Andrásfalvy (1973). 22 Pesthy (1888).