Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből

Bibliaórákat csütörtöki napokon tartottak, amely énekből, bibliaolvasásból és rövid magyarázatból állt. Jellemző volt egy kiválasztott bibliai könyvnek fejezetenkénti végigtanulmányozása, az ún. lectio continua. Kátéórákat vasárnap délután tartott a lelkész, és a Heidelbergi Kátét magyarázta. Csak nagyon ritkán került sor a II. Helvét Hitvallásra.

56 A nagyszékelyi reformátusság egyházi szokásai I. A sákramentumokkal kapcsolatos szokások A) Keresztség A keresztelési anyakönyvek tanúsága szerint a német reformátusok egy keresztszülő párt választottak, akik nem feltétlenül voltak házaspár.

57 Az is előfordult, hogy csak egy keresztapa vagy egy keresztanya volt. Általában a távolabbi rokonságból választottak a szülők gyermeküknek keresztszülőt, ezzel is erősítették a kötődést a családok között.

58 A német és magyar református keresztelési szokások közötti különbségek a két anyakönyv alapján egyértelműen kitűnnek. A magyar reformátusokra a több keresztszülő pár a jellemző.

59 A pfalzi származású dél-bácskai német református gyülekezetekben,

60 valamint Mórágyon

61 a sok keresztszülő volt az általános. Évszázadokon át fennmaradt a német reformátusok azon szokása, hogy a gyermek a keresztszülő nevét kapja. Az anyakönyveket végiglapozva látható, hogy ettől a gyakorlattól csak nagyon Schneider Jánosné Berg Dorottya, Nagyszékely adatközlés időpontja 2007. ápr. 6. A fenn említett két hitvallási irata van a mai napig a Magyarországi Református Egyháznak. Németszékely, keresztelési anyakönyv. Bathó Lajosné Tippel Erzsébet közlése, Nagyszékely 2007. ápr. 10. Keresztelési anyakönyv Magyar Székely. Például Szivácon. Szilágyi Mihály: Szokások világa a német ajkú, református Mórágyon, különnyomat a Wosinsky Mór Múzeum XIX. évkönyvéből. 1996.