Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

A külföldi kapcsolatokról A BML 1973 végétől rendszeres kapcsolatot alakított ki a müncheni Dél-Kelet Európai Intézettel (Südost-Institut=SOI). Az első kiadványcserére dr. Kraller Jánosné, intézeti igazgatóhelyettes kérésére került sor. A levéltár évkönyveit és a munkásmozgalom válogatott dokumentumait kapta az intézet kiadványaiért cserébe. A kapcsolat szélesedését eredményezte, amikor 1974-ben kutatójuk, Seewann Gerthardt a Kulturális Kapcsolatok Intézetének támogató levelével megkereste a Baranya, Tolna, Fejér, Somogy megyei, valamint a soproni és a Magyar Országos Levéltárat a németség 1848-1914 közötti magyarországi kulturális helyzetének feltárását célzó kutatási programjával. Baranya maximálisan segítette munkájában. Nagyon hasznosnak bizonyult a forrásanyag mellett a levéltári illetve az egyetemi könyvtár téma megvilágítást segítő irodalomanyaga. Lehetősége nyílott a németség helyzetével foglalkozó pécsi kutatókkal eszmecserére, valamint hozzájutott a Pécsett mintegy fél évszázadon át megjelent német lap példányaihoz is. Cserébe Seewann úr elérte, hogy Szita László Münchenben és Karslruheban intézeti támogatással folytathatta kutatásait.

24 A nem államilag kezdeményezett kapcsolatfelvételt egyfajta bizalmatlanság kísérte. A munkakapcsolat alakulásáról évente részletes jelentést kellett küldeni a KM Képzőművészeti és Közgyűjteményi Főosztályára a Levéltári Osztály vezetőjének.

25 1976-ban 50 méter mikrofilm, 300 xerox másolat, továbbá egy tekercs a térképekről és 40 db síkfilm készült a baranyai várak 17. századi plánumáról. Ugyanebben az évben Seewann úr számára 600 xerox felvétel készült a Pécsi Egyetemi Könyvtárban 860 Ft értékben és 360 23 BML. 106-11/1978. sz. KM. Levéltári Osztályához küldött levél. 4 Horváth Kázmér Baranya Vármegye Levéltárának vezetője 1930-ban kutatásokat kezdett a müncheni hadi és állami levéltár XVII-XVIII. századi baranyai vonatkozású irataiban, de a fasizmus hatalomra jutását követően nem utazott ki többé Németországba. Szita László az általa megírt jelentést megismerve dolgozta ki kutatása részleteit. BML. 64/ 1977. lg. sz levél 5 Ekkor dr. Varga János (korábban a KM. LIG vezetője, később a MOL. főigazgatója, majd 1990-től az MDF országgyűlési képviselője) töltötte be ekkor ezt a funkciót. 94