Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

elnöke a következő kiegészítéseket tette vagyoni helyzetükről: igazgatósági tagok: Bátori György 10 kh. földműves, Szálai István kulák, Nagy Gábor iparos, Szanyi Pál 5 kh. fm., Bobcsik Pál, Ko­vács György középparasztok, Bognár Pál községi pénztáros, dr. Győri István orvos; felügyelő bizottsági tagok: Farkas János, Ke­resztes György, Madár György, Farkas Pál középparaszt, Sitkei András kisparaszt, Szálai István kulák, Balogh István, Bognár József nyugdíjas, Magyar József kisiparos, Abbay György nyugdí­jas jegyző. Az alakuláskori /1919. ősz/ taglétszám nem ismeretes, de 1175-1200 közötti üzletrészt jegyeztek, volt, aki többet is, hogy biztosítsa a megalakulást. 1923-ban az üzletrészek száma 2150-re emelkedett. 1921-ben 780 tag lehetett. A fúzió idején 1050, míg az üzletrészek száma 3347 db., értéke 33 470 Ft. Mélyponton a szö­vetkezet a koronáról a pengőre való áttérés idején volt. A vezetők közül csak az ügyvezető-könyvelőnek volt fizetése, ami a forga­lom 1 %-a, a pénztáros fizetése a forgalom % %-a volt. A felügye­lő bizottság és az igazgatóság tagjai semmiféle tiszteletdíjat a Hangya szövetkezet működése alatt nem kaptak, csak leltározások idején napidíjat. Egy boltot üzemeltettek. Árukészlete 1930-36-ig átlag 16-18 ezer pengő, 1936-40 között 18-25, 1942-43-ban 50-70 ezer pengő körül mozgott. A bolti bevételek átlaga 1930-ban 6800 P, 1931-36-ig 5000 P, 1936-38-ig 6-8000 P, 1939-ben már 10 ezer körül mozgott, majd 1942-ben elérte a 19 000 pengőt. A vásárlá­sok után 3% vásárlási visszatérítést fizetett a szövetkezet. Ezt kénytelenek voltak a magánkereskedők is fizetni, mert vevőkörü­ket teljesen elveszítették volna. Az adatközlő pontosan emlékezett a bolt külsejére is, mely szerinte az akkori kor igényeinek megfe­lelt. Egy széles, nagy kirakata volt, s kétszárnyas bejárati ajtaja, mindkettőt borsó zöldre festették, s vasredőnnyel is ellátták. Az üzleti berendezés is az igényeknek megfelelő volt, jól karbantar­tott, 1959-ben az utód bolt nagy részét még használta. A bölcskei bolt 1941-ig bérelt helyiségben működött. A szövetkezet 1941-ben vett egy telket régi épülettel 14 000 pengőért. Az épületet lebon­tatta. Először egy nagy raktár készült el, melyben árucikkeit, a tej szövetkezetet, és egyebeket helyeztek el. Ez megközelítőleg 12000 pengőt igényelt. 1943-ban kezdte meg saját üzlet helyisé­gének építését. A nagy szövetkezeti épülethez 30000 pengő hitelt vettek fel a Dunaföldvári Hitelbanktól, mely összeget 1944-45­461

Next

/
Oldalképek
Tartalom