Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

tűrt sorompókat a monarchia államai között. Mezőgazdasági vámvédelemről az osztrák ipar érdekei miatt nem lehetett szó. A gazdák hitelre szorultak, de tisztességes, nem uzsorakölcsönhöz nehezen, mondhatni alig lehetett jutni. A kiutat az agrárválság megoldására, a gazdatársadalom, és az ország megsegítésére, a gondokat mélyen átérzők, s a lehetőségeikkel tisztában lévők a szövetkezetekben látták. A szövetkezeteket szervező mozgalom élére, az akkor már közel hetven éves gróf Károlyi Sándor állt. 1893-ban a falusi nép szükségleteinek jobb kielégítése jelszavával indította meg a fogyasztási szövetkezetek megszervezését, a falvakban egy hálózat kiépítését barátaival.

3 Támogatói közé tartozott Bernát István, aki a Hangya alapszabályát is kidolgozta, Mezey Gyula, Gidófalvi István, Széchenyi Aladár gróf. Fontosnak tartották egy központ kiépítését, hogy a szerveződő vidéki szövetkezetek már a kezdet kezdetén megfelelő irányító és ellenőrző bázisra támaszkodhassanak. 1898. január 23-án Hangya néven alakította meg a Fogyasztási Szövetkezetek Központját a Magyar Gazdaszövetség 50.000 korona alaptőkével. Programjuk legfontosabb célja: Fogyasztási szövetkezetek útján a falvak lakosságát, gazdákat, iparosokat, s általában a kispolgárokat jó és olcsó áruval ellátni, s ezzel felszabadítani az áru-uzsorától. Megszervezni az értékesítést, előmozdí2 HANGYA 1923. 19. p. Károlyi 1831-ben született, a szabadságharcban Klapka vezérlete alatt harcolt, majd bujdosni kényszerült. Franciaországban a szociálpolitikával ismerkedett, tanulmányozta a társadalmi reformokat. Az amnesztia után hazatért, s a hetvenes évek végén a gazdák szervezésével megindította társadalmi tevékenységét. Először a hitelszövetkezeteket szervező mozgalom élére állt. „Részemről ma egyebet a szövetkezetek terjesztése érdekében nem kérnék a kormánytól, - monda — mint erkölcsi támogatást, mely abból állana, hogy a kormány a Pest megyéhez hasonló eljárást ajánlaná a vármegyéknek. A szövetkezetek - mint a gazdasági nehézségekkel küzdő kisemberek népjóléti intézményei - erkölcsi támogatást joggal elvárhattak, s várhatnak az államtól, amely minden népjóléti törekvést támogat. " 1890-ben Károlyi felkérésére Bernát István „Szövetkezés" néven lapot indított, mivel a kormány, s így a hivatalos sajtó sem támogatta törekvéseiket. Ez volt hazánk első szövetkezeti szaklapja. Az 1896-ban megalakított Magyar Gazdaszövetség elnöke szintén gróf Károlyi Sándor lett. Ekkor már a hitelszövetkezeti mozgalom egyre nagyobb arányokat öltött. 3 TMN 1945. április 5.2. p 442