Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

tani a többtermelést s a magyarságot kereskedelmi pályára terelni. Az elmaradt falusi népet hozzá akarták nevelni a modern üzleti élethez, ki akarták fejleszteni a kereskedelmi érzékét, hogy felvértezzék minden kizsákmányoló szándék ellen. A Hangya központ alaptőkéjének jelentékeny részét Károlyi Sándor gróf többször is megnyilvánuló áldozatkészségének köszönhette, és később is majdnem kizárólag társadalmi erőkre támaszkodott, míg a hitelszövetkezetek nagymértékben az állam támogatását is élvezték. A fogyasztási szövetkezetek zöme a Hangyához tartozott, amely feladatául tűzte ki nem csak a szövetkezetek szervezését, hanem ellenőrzését, a szövetkezeti üzletek berendezését, és áruval való ellátását is. A Hangya erőteljes fejlődésnek indult, amit főleg a szakszerű vezetésnek, és az áruforgalmának könnyebb bonyolítására létrehozott vidéki központok szervezésének köszönhetett. A 20. század első évtizedének végén a Hangya szövetkezeti hálózat szinte már az egész országra kiterjedt. Míg 1900-ban 122, addig 191 l-ben már 1.093 szövetkezet működött.

5 1919-ben ,, ...a nemzeti újjáébredés új életre keltette a szövetkezeti mozgalmat is. Falvaink kispolgársága felvillanyozott kedvvel látott hozzá a szövetkezeti szervezkedéshez. A falvak egész serege sietett felkeresni a Hangyát ... Szervező munkánk eredményeként az év végéig 140 szövetkezet alakult meg. " Az első világháborút lezáró békeszerződés után az akkor már 2242 szövetkezetből csak mintegy 900 maradt az ország területén. „Szövetkezeteink körében a kezdetben támadt nyugtalanságot sikerült idejében eloszlatni úgy, hogy szövetkezeteink kisebbnagyobb veszteségek árán különösebb fennakadás nélkül folytathatták működésüket. "

6 Célkitűzéseiknek megfelelően, segítették a kereskedelem fejlődését, az áruellátás javítását, kiépítették a falusi bolthálózatot. Budapesten is rendelkezett egy nagyáruházzal, amelyben külön kézműves áru, bor, szesz, és rövidáru osztály működött, Budafokon borpincéket tartott fenn.

7 Az 1921-ben Szerencsen létrejött Magyar Kakaó és Csokoládé Rt alapítói között 4 HANGYA 1923. 23. p 5 RNL 1913. 7. kötet 629. p 6 HANGYA 1923. 58-59. p 7 RNL 1913. 7. kötet 629. p 443