Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

regényének kéziratát közlésre díjtalanul átengedni. Az üzleti ajánlat előnyös volt, Laszky Ármin látatlanul belement. Üjságregény úgyis mindegy, hogy milyen. Naponta olyan apró részletekben adják be, hogy a következő napra mindenki elfelejti, miről volt szó az előző napon. Olyan az, mintha mozaik képet kövecskéire szednek szét. Senki se ismer rá arra többé. " S ha így van ez a napilap tárcaregényével, még inkább igaz lehet a mesterségesen szétszabdalt hetilapbeli tárcával: ki emlékeznék arra egy hónap múlva, mi történt egyik vagy másik szereplővel, ki kinek a kicsodája?! Aligha az olvasási vágy felkeltése irányában hathattak az ilyen és ehhez hasonló esetek, s aligha táplálták a szellemi szükségletek iránti vágyat. Ezzel párhuzamosan igazán furcsának nevezhető az az önérzetes következetesség, amellyel a Tolnamegyei Közlöny szerkesztősége elutasítja a verses müveket. A 19. szám Szerkesztői üzenetek rovata erre nézve a következőket tartalmazza: „T-y E-r úrnak Nagy-Szombatban. Altalánosságban tesszük ezen megjegyzéseket. Programunkban kitettük volt a célt, melyet lapunk megindításával magunk elé tűztünk; előadtuk, hogy lapunk a szépirodalomban csak annyiba (!) lesz szentelve, a mennyiben a változatosság követeli s terünk engedi és így csak mellék rovatkép (!) fog szerepelni. Mert szépirodalmunk úgy is oly meddő hanyatlásában nem vélünk szolgálatot tenni, ha az ex professor szépirodalmi lapoktól elvonjuk az értékesb termékeket. S midőn előttünk van a különös s megdöbbentő jelensége, nemcsak a mennyiségi, de a minőségi kultiválása is lyrai költészetnek: a selejtesnek dédelgetésével nem akarunk oda hatni, hogy a közönség megvesztegetett ízlése s a kritika kíméletes lanyhasága egykép tovább is arra működjenek, hogy a pangás mentől mélyebb gyökeret verhessen. Különben korunk szüksége nyilvánul irodalmunkban is, melyben a súlypont nem a költészeten, hanem az ismeretterjesztésen nyugszik. Ez okból lapunkban költői dolgozatok közlésére nem érzünk sem elég erőt, sem elég bátorságot. Megtisztelő ajánlatát tehát megköszönjük. "' Megállapíthatjuk, teljesen igaza van az újságnak abban, ha nem támogatja a kor valóban selejtes költészetét; de ami azt illeti, NAGY, 1958. 136-137. p Szerkesztői üzenetek. = TK 1. évf. 1873. júl.9. 19. sz. 4. p. 394