Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

korteskedést folytatott a Rátkay-párt javára" - a függetlenségi párt melletti fellépéssel vádolta. Egyébként a szabadelvű párt és a függetlenségi Kossuth-párt összejátszása testesült meg abban a döntésben is, mellyel a pincehelyi kerület választási elnökéül 1901-ben azt a Schwetz Antalt választották meg, aki a bonyhádi függetlenségi párt vezetője volt, és akinek a neve öt évvel korábban még e párt jelöltjeként került szóba a kerületben.

129 Hiszen az 1903-1904-es évek, közjogi kérdések körül egyre jobban kiéleződő belpolitikai szembenállásával szemben az 1896, 190l-es választások még jelentős mértékben az 1890-es évek egyházpolitikai törvénykezése, vitái hatásaként liberális-konzervatív ellentét, illetve felekezeti megosztottság mentén zajlódtak.

130 Amiképp a Néppárt országos vezetőségéhez közel álló lap, a Fejérmegyei Napló 1901. évi választásokat értékelő cikke fogalmazott: „annyi tény, hogy mindenütt érvényesült a felekezeti álláspont. A kálvinisták, a zsidóság, mintegy test forradtak össze a kormánypárt, a vagy a Kossuth-párt érdekeinek hathatós védelmezésében. A néppárttal és az Ugron-párttal szemben csaknem mindenütt együtt dolgoztak. " A megye másik öt kerületének elnöke kormánypárti volt. CSEKŐ, 1999. 23-24. p.; A választási elnökök választásáról, a Központi Választmány kormánypárti többségéről, elfogultságáról GAÁL, 1984. 177. p. Azonban a pincehelyi kerületre gyakorlatilag az 1884-es választás óta elmondható volt, hogy a választás kimenetele nem közjogi, hanem konzervatív-liberális szembenállás mentén dőlt el. így 1884-ben egy antiszemita párti jelölt, br. Andreánszky Gábor győzedelmeskedett egy szabadelvű párti jelölt felett. Ugyan a meggyengülő antiszemita párt 1887-ben elvesztette a mandátumot, azonban 1892-re újfent egy (új)konzervatív jelölt, a függetlenségi Ugron-párti Jeszenszky László győzedelmeskedett. Az 1896-ban és 1901 ben fellépő Néppárttal szemben pedig csak egy, a nemzeti érzelmekkel, Kossuth Lajos népszerűségével operáló, egyúttal a szabadelvű párt támogatását is élvező jelöltnek volt esélye. Ez volt a függetlenségi Kossuth-párti Rátkay László, aki országszerte nagysikert aratott népszínművei és dalai alapján amúgy is ezekben az években volt népszerűsége és elismertsége csúcsán. Amint a helyi kormánypárti lap írta, Rátkay „mint népszónok egyike a legjelesebbeknek az országban". Tvm 1901. október 6. 2. p.; CSEKÖ, 2005. 61-62. p. (Az előbb hivatkozott tanulmányban Jeszenszky László keresztneve elírás miatt, hibásan Andorként szerepel); GAÁL, 1984. 207. p. 1 Fejérmegyei Napló 1901. október 8. 1-2. p. 364