Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

Befejezés Bár mint láttuk, a véres, és egyúttal emberéleteket követelő eseményekbe torkollott 1901. évi pincehelyi képviselőválasztás bizonyos vonatkozásai 1904-ig, sőt a büntetőperben hozott kúriai ítélet révén 1905-ig is eltartottak, és úgy az utózöngékről, mint annak idején a tragédia eseményeiről sok hírlap beszámolt, tudósított, nem lehet mondani, hogy azok az országos hírlapok vezető témájává váltak volna.

132 Jóval nagyobb publicitást kapott a versengő felek személye miatt a jászberényi választás, ahol pedig a pincehelyi eseményekhez hasonló tragédia nem történt. Természetesen ez másnak is betudható. Hiszen, ha a pincehelyen áldozatokat követelő csendőri beavatkozás nem is volt mindennapos, mai kor embere számára szokatlan gyakorisággal dördült el a csendőrpuska. Ugyan a néppárti sajtó részéről a polgári büntetőper kimenetelét illetően vissza-visszatérő elem volt, hogy a mögött a zsidók állnak

13j

, véleményem szerint célzatosságot mindenekelőtt a hatalom választáson közreműködő exponenseinek tisztára mosása kapcsán lehet megfogalmazni.

134 Az ellenzék által amúgy is kritizált választási rendszer a pincehelyi esettel újabb sebet kapott, szükségessé téve a felelősségáthárító magyarázatokat. Talán e választás negatív tapasztalatai is szerepet játszotTermészetesen a helyi lap, a Tvm kivétel, amely úgy a tragédiáról, mint a polgári büntetőperes eljárás különböző szakaszairól vezető helyen és bőségesen számolt be. A „Pincehelyi véres választás" fejleményeit folyamatosan nyomon kísérte a néppárti elkötelezettségű országos napilap is, az Alkotmány. Utóbbi a hőgyészi törvényszéki tárgyalásra még tudósítót is küldött, ld. CSEKŐ, 2000. 52. p.; Érdekes módon a függetlenségi Kossuth-párti szimpátiája megyei lap, a Tolnamegyei Közlöny nem volt különösebb érdeklődéssel az ügy iránt. Erről ld. CSEKŐ, 2005. 67. p.; A per egyoldalúságát jelzi, hogy a polgári büntetőjogi eljárásban szereplő 72 személy közt csak egy-ketten voltak, akik nem a Néppárt szimpatizánsai közül kerültek ki. ld. CSEKŐ, 2000. 47-49.p. A hatalomnak annál is inkább bizonyítania kellett a csendőri fegyverhasználat jogosságát illetve célravezetőségét, mert a sortűz csak egy pillanatra, a sokk idejére vetette vissza az erőszakos cselekedeteteket. A helyzet ugyanis ezt követően még kaotikusabbá vált. Ezt nemcsak Darányi feszegette a képviselőházban, de hasonlóképpen számolt be maga a csendőrségi zsebkönyv is. OGYKKN 1904. június 11. 152. p. CSEND.ZSEBK, 1903. 137-139. p. 365