Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

kezéből kicsavarja. Horváthnak még sikerült fegyverét ellenfelei­nek kezéből kirántania, és a „törvény nevében" elhangzott újabb figyelmeztetést követően „tüzet" vezényelt.' Előző kérdéseink közül az imént ismertetett leírásból választ kapunk arra, hogy a csendőrök a fegyverhasználatot megelőzően figyelmeztetés, intelem, felszólítás formájában - legalábbis a had­bírói megállapítás szerint - alkalmaztak enyhébb eszközöket a tö­meg lecsillapítására. A fegyver megválasztását, a lőfegyver hasz­nálatát igazolja, legalábbis próbálja igazolni a néppártiak támadá­sa következtében közvetlen kézitusává változott helyzet felrajzo­lása, de leginkább az a kulcsmozzanat - amely az egész eljárás szempontjából is döntő bizonysággal szolgálhatott -, hogy Hor­váth járőrrel szemben megvalósult az „erőszakos kézrátevés" ese­te, mely a szolgálati utasítás magyarázó szövege szerint a csendőr erőszakos megsértésének minősül, mely esetekben a szervezeti utasítás 11. §. 1. pontja szerint a csendőr fegyverének használatára jogosult. 95 A fegyverüket használó csendőrök kitüntetése Nyilván a csendőri fegyverhasználat jogosságának elismeré­sét, illetve megerősítését is szolgálta az uralkodó azon döntése, hogy a három csendőrt helyes fegyverhasználatért kitüntette. Az 1902. június 14-én kelt határozat Horváth Istvánnak a vitézségi ezüst érem nagy (I. oszt.), míg Varga Gyulának és Kasó Ferenc­nek annak kis (II. oszt.) változatát adományozta. A kitüntetés té­nyét szinte egyöntetű visszatetszés fogadta a kormánypárti Tolnavármegyétől, a néppárti Alkotmányon és a Kossuth-párti Független Magyarországon keresztül egészen a Népszaváig, mely 07 „Kitüntetett gyilkosok" címmel számolt be az eseményekről. A CSEND.ZSEBK, 1903. 136-140. p. Rendeletek Tára 1887/1. kötet 1019-1020 p.; PAP, 1888. 33-34. p. CSEND.ZSEBK, 1903. 140. p. A három csendőr kitüntetéseit ünnepélyes keretek közt Szelestey Károly csendőrezredes, a székesfehérvári csendőrkerület pa­rancsnoka és Rupprecht Henrik dandártábornok, a székesfehérvári honvédkerü­let helyettes parancsnoka adta át Székesfehérváron. Tvm 1902. július 13. 3. p. Tvm 1902. július 6. 4. p., Alkotmány 1902. július 4. 3. p.; Független Magyaror­szág 1902. július 3. 6. p., Népszava 1902. július 5. 2. p. 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom