Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

1905-ben lebontották ugyan, de a város gimnáziuma az 1923/24es tanévben felvette Garay János nevét. F. m.: Sárköz; Tudományos Gyűjtemény 1833. 10. szám 23-26. p.; Garay János versei; Pest, 1843. A költő első verseskötete.; Szent Erzsébet; Pest, 1845.; Tollrajzok; I-III. k. Pest, 1846. A III. k-ben közli a szekszárdi apátságról és más régiségekről szóló írását. 50., 56., 140. p.; Az Árpádok; Történeti balladák s mondákban; 1847.; Szent László - történeti költemény; Egerben, 1853.; Garay János összes költeményei egy kötetben. Az életrajzi előszót Ney Ferenc írta, az arcképet Barabás Miklós készítette. Pest, 1854.; Cikkek, tudósítások több lapban: Hírnök, Honderű, Jelenkor, Kossuth Hírlapja, Pesti Divatlap, Rajzolatok, Regélő, stb. Irodalom: Szekszárd és Vidéke 1881. szeptember 1-i száma hírt adott Eötvös K. Lajos által kiadott Szegzárd c. emlékújságról, benne G. J-nak több addig kiadatlan versével. G. Alajos átadta a lapnak a neki és szüleinek írt G. J-leveleket, melyeket a lap 1881-ben márc. 10-május 12. között közölt. A 8 levél kelte 1845. febr. 2-dec. 6. közötti.; Tóth Lőrinc gyászbeszéde G. J. emlékére 1854. május 8-án; Magyar AÉ, 1854. 14. k. II. sz. 119-130. p.; MTA Almanach; 1863. 275. p.; Ferenczy József: Garay János életrajza. Budapest, 1883.; Garay János összes munkái. Szerk. Ferenczy József, Bp., 1886.; Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptára, 1901.; Kolta Ferenc: Garay János egyetemi székfoglaló beszéde; Jelenkor, 1959/1.3.; A magyar sajtó története 1705-1848; Akadémiai Kiadó. Bp., 1979. 460-462. p.; Tollharcok; Szépirodalmi Kiadó Bp. 1981. 176; 281; 342; 524. p.; Töttős Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon; Szekszárd, 1985. 164 p. (67.p.); Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek; Bp. 1985. 28., 38., 46., 49.,75., 108., 113, 133. p.; ÚJ MÉL Bp. 2001-2004. II. 921. p.;A MTA tagja: Bp, 2001. 1.395. p.; Arckép: MTA - D. 4480. WARGHA ISTVÁN pedagógiai író 1. 1840 - Nyelvtudományi osztály Bár születésének helye Szabolcs megye (Nádudvar, 1808. július 28. - 1876. márc. 12.), Tolna megye is számon tarthatja jelesei között. Wargha a tanulmányai befejezése után Nagyváradon élt, ahol iskolai főgondnokként dolgozott, majd a város főjegyzői hivatalát töltötte be. Szakmai életútjában fontos dátum az 183735