Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

1844 közötti hét-nyolc év, amikor jelentős szerepet töltött be az óvodák hazai elterjesztésében. Tolnán indult az első magyar óvóképző intézet, melynek vezetésével Wargha Istvánt bízták meg.

34 A képzési teendőkről tankönyvet is írt, mely akkor megalapozta az óvóképzés pedagógiai teendőit. Neveléselméleti programja során figyelembe vette a gyermeki életkor sajátosságait és a lélektan szerepét a nevelés folyamatában. Őt tekinthetjük a hazai óvodai nevelés egyik úttörőjének, aki munkásságával hozzájárult a polgári átalakuláshoz. Tolnai működése után szerkesztője volt Kossuth Hetilapjának (1845-1847), majd 1850től saját nevelőintézetet hozott létre Pesten.

35 Nevét a hajdúböszörményi pedagógiai főiskola viseli. F. m.: Mi kell a magyarnak; Kassa, 1834.; A tolnai képző intézet megnyittatása; Társalkodó. Pest, 1838.; Terv a kisdedóvói intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában; Pest, 1843.; A lélektudomány hatása a nevelésre; Pest, 1846.; Működő óvóintézetek; Hetilap. Pest, 1847. Irodalom: A MTA tagjai 1825-2002; Bp. 2003. III. 1397.; Jeszenszky László: A magyarországi óvóképzés megalapítója; Óvodai nevelés, 1983.; Kurucz Rózsa: Az első magyar óvóképző 1837-1842; Babits Kiadó. Szekszárd, 2002.; A MTA tagjai; Bp. 2003. III. 1397. p. BALASSA JÁNOS sebész, egyetemi tanár t. 1858 Természettudományi osztály A Terézváros Váci út 8. szám alatt lakó sebésztudor és szülésmestert büszkén vallja fiának a Tolna megyei Sárszentlőrinc. Orvosi munkássága és az 1848-as forradalom melletti tevőleges kiállása révén is méltán közismert orvost, sebészt és egyetemi tanárt általános tisztelet övezte életében és a halála után is.

36 Szülőfalujában, az evangélikus parókián elhelyezett tábla emlékeztet arra, hogy a lelkészi lakban született Kurucz: Az első magyar óvóképző 138.p. MTA tagjai III. 1397. Nemzeti Kalendárium 1859. 36