Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

nem arattak sikert. 1848-ban lelkes híve volt a forradalomnak, buzdító verseit nem véletlenül hagyták ki a halála utáni első kiadású összes költeményeiből (1854). 29 Egyetemi katedrát kapott és tankönyvet kezdett írni Nyelvészet és a magyar irodalom története tárgyában. A szabadságharc leverése után elveszítette állását, jóakarói az egyetemi könyvtárban szorítottak neki lakást alig fizetett munkával. Súlyosbodó betegségei közül bénuló keze és gyengülő látása zavarta a legjobban. Utolsó verseit - köztük a Szent Lászlót - betegágyból diktálta. Barátai aggódó levelekkel keresték fel: „még mindig nem vagy kívánt állapotban" — érdeklődött 1850-ben Vörösmarty. „így, barátom így, pöngesd mesteri lantodat, nagy szükség van arra most" - biztatta Arany János. 30 Kortársai szomorú képet rajzoltak róla, leírtak utcai találkozásokat a „félvak, homályos és merev szemű, tapogatva s ingatag léptekkel tántorgó, roskadt, dúlt arczulatú férfival." 31 Curriculum vitae céllal készült versében írta: „Ha az, mit írtam s tettem, önmagát / Fönntartani képes, fennmarad nevem;... " n Garay neve azóta eggyé forrt a Csatár c. eposzából, Kont balladájából, a Szent Lászlót dicsőítő elbeszélő költeményéből, a Viszontlátás Szegzáron című verséből is áradó nemzeti érzelmű költészettel, így a március 15-ét megelőző Komoly szó vihar előtt c. költeményével. Halhatatlanná tette nevét Az obsitos Háry Jánosa is. Garay János 1853. november 5-én végleg letette a tollat. Kis csapat kísérte a Kerepesi úti temetőbe, a főváros által adományozott 29/1. díszsírhely lett a végső nyughelye. Tóth Lőrinc akadémiai gyászbeszédének hallgatói között több baráttal és költő-társsal együtt ott volt Bugát Pál, Toldi Ferenc, Vörösmarty Mihály, és a Tolna megyei Gebhardt Ferenc is. Szekszárd 1881-ben emléktáblát állított szülőházára és teret nevezett el róla, 1898-ban szobrot emelt a költőnek, 8 pályázó 11 műve közül választva Szárnovszky Ferenc alkotását. 33 Szülőházát Garay János összes; Pest, 1854.; 0 TMÖL: GJ-nak írt levelek gyűjteménye, melyben pl. MTT taggá választásáról, a Kisfaludy-Társaság tagjává választásáról, stb. leveleket őrzi. 1 Gyászbeszéd; 14. k. II. sz. 119-130. p. 2 Nyílt levél Vachot Imréhez; Pesti Divatlap 1944. 132-134. p. 3 Ferenczy József: Garay János életrajza. Budapest, 1883. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom