Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329
tesek, választók mozgásának közbiztonsági okokra való hivatkozással történt karhatalmi akadályoztatása szerepelt, gyakran szavazatuk leadásában is meggátolva őket. Hasonlóval találkozhatunk Benedek Elek két választási fellépése körülményeit kendőzetlenül bemutató leírásában. Eszerint Benedek másodszori, immár ellenzéki jelöltként, 1892-ben történt indulásakor jelentős szavazattól eset el, mikor a szavazni vonuló választóit a velük szembehaladó katonaság a csendőrök segítségével az utca két szélére szorította. így kitűnő lehetőség nyílt a kormánypárti kortesek számára, hogy a kialakult kavarodásban újabb szavazókat szerezzenek az ellentáborból. 2j Szintén előtérbe került a katonaság szerepe az 1895. évi nyitrai pótválasztásnál, ahol az országos sajtóban megnyilvánuló felháborodás, illetve a Néppárt politikusainak parlamenti tevékenysége - interpellációk mellett parlamenti delegáció helyszíni vizsgálatai - hatására Perczel Dezső belügyminiszter a katonaság Nyitrán történő összevonásának utólagos elismerésére kényszerült. 24 A néppártiak kifejezetten sérelmezték az ifj. gróf Zichy János néppárti és Latkóczy Imre államtitkár, szabadelvű jelölt küzdelmét hozó választás előkészületei közül a karhatalmi biztosításul kirendelt katonaságnak házaknál, jobbára az egyházi 9 S épületekkel tarkított felsővárosban való elhelyezését. Mint az eddigiekből is kiderül, a csendőrség és a katonaság szerepe a dualizmus kori választásokon meglehetősen ellentmondásos volt. Figyelembe véve a csendőrség és a katonaság feladatai terén adódó eltéréseket is, megállapítható, hogy míg a korabeli választási gyakorlat miatt a karhatalom helyszín- és rendbiztosítási célú, megfelelő nagyságú jelenlétére szükség volt, addig a csendőrség és katonaság választásokon való közreműködése ezt gyakran túllépte. Ez a meg-megismétlő gyakorlat pedig kialakította azt a 22 TATÁRJÁRÁS, 1897. 101-108. p. 23 BENEDEK, 1920. 60-63, 77-85. p.; Idézi GERŐ, 1988. 108-115. p. A műfaj szubjektivitása ellenében növeli a visszaemlékezés hitelét, hogy Benedek öt évvel korábbi kormánypárti színekben történt megválasztásának körülményeiről hasonlóan elítélően írt. 24 Erről mások mellett ír pl. Koroknai, 1985. 109. p. 25 TARNÓCZY, 1895. 12-27. p. A kötet értéke, hogy a választási elnök szemszögéből enged egyedülálló betekintést az egyoldalú választási eljárás kulisszatitkaiba. 335
