Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

A másik a nyílt szavazás volt, melynek köszönhetően a választók pártállása már a szavazás előtt nyomon követhető, számon tartható és befolyásolható volt, ami kedvezett a korteskedésnek.

14 A pártállás nyilvánossága a választások illetve a pártok magatartásának demonstratív, sokszor provokatív jellegéhez vezetett. Mivel a rivális jelöltek választói már a községekből pártonként elkülönülve érkeztek a kerület székhelyére, s a választás alatt is külön, de ugyanakkor egymáshoz közel voltak elhelyezve, a többség demonstrálása - az ingadozó, vagy még megnyerhető voksok miatt is - a szavazás egész ideje alatt létkérdés volt.

15 Viszont ez párosulva az ellenfelet fumigáló, sértő kortesnóták éneklésével, az ehhez hangulatot biztosító nagymérvű alkoholfogyasztással, kiváló táptalajt biztosított az indulatok fellángolásához, atrocitások, inzultusok kialakulásához.

16 Röviden összefoglalva ezek tették nélkülözhetetlenné a választások karhatalmi biztosítását, egyúttal a katonaság növekvő részvételét. A katonaság karhatalmi feladatai a választásokon alapvetően helyszínbiztosítási jellegűek voltak. Ez tükröződik a katonai karhatalom igénybevételét szabályozó 6707/eln./1896. sz. honvédelmi miniszteri rendeletben is, mely amellett, hogy jóval részletezőbb az 1887. évinél, a képviselőválasztásokkal külön pontban (9.) foglalkozik.

17 A választások alkalmával más esetekhez képest 14 A nyílt szavazás intézménye, illetve a korteskedés különböző formái természetesen nem a képviselőválasztásokkal jelentek meg hazánkban, hiszen annak komoly előzményei gyökereztek a reformkor követválasztási gyakorlatában, vö. CSEKŐ, 2001. 71-80. p.; MOLNÁRA., 1987. 51-56. p.; Az efféle korteskedés pedig kiváló színtere volt a „magyaros virtus" megnyilvánulásainak. A Fővárosi Lapokban ,Jtíalál egy szóért" címmel megjelent cikk tanúsága szerint, az 1865. évi választások során a lövői kerületben lévő nagycenki kocsmában itatott választók ökölcsapásokban deklarált párthüségének kövesdi zsellérek voltak vétlen áldozatai. Egy közülük meghalt. LÁSZLÓ, 1966. 183. p. 15 Vö. GERŐ, 1988. 69-132. p. 16 SZABÓ, 1991.; CSEKŐ, 2001. 80-89. p.; Például a már említett 1861. évi első kőszegi választás erőszakba torkollásához a szavazatszedő küldöttség által elrendelt hosszú ebédszünet is hozzájárult. Ahogy a szerző írja „a hoszszú várakozás miatt, valamint az elfogyasztott szesz hatása alatt a két jelölt hívei összeverekedtek, így lehetetlen volt a szavazás folytatása." VARSÁNYI, 1993. 397. p. 17 Rendeletek Tára 1896/11. kötet 385-396. p. 332