Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

automatikusnak veszi a katonaság közreműködését, de szerepét élesen elhatárolja a csendőrségétől. Eszerint a közös hadseregbeli és honvéd karhatalom feladatát elsődlegesen a közlekedési vonalak, utcák, terek elzárásában, a választási hely biztosítására katonai őrvonalak felállításában határozta meg. A csendőrség jellegéből adódóan a rendbiztonsági cselekvő szolgálat ellátására volt hívatott: közlekedő személyek és kocsik ellenőrzése, feltartóztatása, rendbontás esetén letartóztatás, stb. Az alapvetően helyszínbiztosítási feladatok miatt a katonai karhatalom igénybevétele, erejének meghatározása a választási helyről készült, az odavezető és elzárandó utcákat tartalmazó helyrajzi terv alapján történt. Kirendelésére a belügyminisztériumon keresztül és rendszerint írásbeli kérelem útján került sor, amelynek tartalmaznia kellett az igénybevétel célját, időbeli határát, illetve a katonaság parancsnoka mellé kinevezett hatósági közeg nevét. Képviselőválasztás esetén a katonaság igénybevételére az adott kerület választási elnöke mellett a helyi közigazgatási hatóságok közül csak az alispán, vagy helyettese, általában a főjegyző volt jogosult. Mint az előzőekből is látható, a katonai karhatalom alkalmazásának körülményei meglehetősen körülírtak, szabályozottak, azonban operatív közreműködése a csendőrség mellett csak másodlagos. Ez logikus, hiszen a két testület eltérő rendeltetéséből és jellegéből fakadt. Emellett figyelembe kell vennünk, hogy a csendőrség állománya szorosabban a közigazgatási hatóságok - vidéki választókerületek esetében elsősorban a főszolgabíró, törvényhatósági jogú városok esetében a polgármester - rendelkezésére állt, míg a kirendelt katonaság parancsnokát a választás ideje alatt csak a választási elnök utasíthatta. 18 Azonban gyakorlat volt, hogy a hatalom a katonaságot és a csendőrséget nem csak hivatalos feladataira, hanem a választás kimenetelét befolyásoló célokra is felhasználta. Ez a katonaság és csendőrség választásoknál betöltött szerepének árnyoldala. De a kirendelt katonai egységek parancsnokainak a csendőrségnél nagyobb függetlenségéből az is követA csendőrség szervezeti utasítása szerint a csendőrőrsök állománya közvetlenül a közigazgatási hatóságok rendelkezése állt, míg nagyobb, összpontosítást igénylő esetekben csak az illetékes szárny és szakasz-parancsnokságon keresztül. Rendeletek Tára 1887/1. kötet 1016-1017. p.; CSAPÓ, 1997. 232233. p. 333