Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

biztosításnak, „csak" az ellenpárti választók kővel történő megdobálására került sor (Ugod, Somlóvásárhely), ellenben a hazatérő választóknak „hála", több községben garázdálkodás történt.

10 Ha hinni lehet a korabeli Veszprémi Hírlapnak, az ugodi kerületben győztes kormánypárti szavazók a kerülethez tartozó Gecsén, Vanyolán trágyával kenték be a néppárti szavazók házait, ablakaikat betörték, sőt Bakonyszombathelyen a plébános parókiájának ablakán is belőttek, míg Csóton a kormánypártiakat dobáltak meg záptojással a falu ellenkező érzelmű asszonyai és leányai.

11 Ennél tragikusabban végződött a választásról hazatért szavazók közt kirobbant verekedés a Pest megyei Túrán, ahol egy 21 éves fiatalember meghalt, többen megsebesültek.

12 Az olvasóban felvetődhet a kérdés, mivel magyarázható e választásokat kísérő, az utókor szemlélődője számára feltűnő agreszszivitás. Véleményem szerint ennek végső okát a dualizmus kora alatt szinte változatlan választójogi szabályozásban, gyakorlatban kereshetjük. Itt most két, a korban szintén változatlan tényezőt emelnék ki, melyek lehetővé tették, sőt a körülmények szerencsétlen alakulása esetén szinte szabad folyást biztosítottak a nem kívánatos, sokszor erőszakos jelenségek kialakulásának, eszkalálódásának. Az egyik, a hozzávetőlegesen - az önmagukban kerületet alkotó városoktól eltekintve - járás nagyságú választókerületek választóinak egy helyütt való, a kerület székhelyén történő leszavaztatása volt. Ez még akkor is jelentős embertömeg mozgatásával és egy településen való koncentrálásával járt együtt, ha figyelembe vesszük, hogy az 1848-ban megalkotott V. törvénynek, illetve az azt felváltó 1874:XXXIII. tc.-nek köszönhetően ez csak az összlakosság 5,5-6,5 %-át, a felnőtt férfinépesség mintegy 24-28 %-át kerületenként számolva átlagosan egypár ezer embert - érintett.

13 10 MOLNÁR J., 1997. 70-71. p. " Uo. 71. p. 12 ZÁBORI, 1998. 18. p. 13 Az 1874. évi választójog újdonsága volt, hogy az addig vagyonhoz és jövedelemhez igazított cenzust a befizetett adóhoz kötötte, aminek következtében például az adóhátralékosok elvesztették választójogúkat. Egy kerületre 1901ig átlagosan 2000-2500, 1901-től 2500-2800 választó jutott. VARGA, 1994. 9-19. p.; STAÜSZT. ÉVK., 1914. 461. p.; A 22 községet magába foglaló pincehelyi kerületben 1901-ben a népesség 6,72 %-a, 3159 fő volt választó. TMÖL KV, választói névjegyzékek; NÉPSZÁMLÁLÁS, 1901. 128-131. p. 331