Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

3.2. Közösségi épületek 3.2.1. Szakrális épületek Evangélikus templom Az 1330-as pápai tizedjegyzékböl kiderül, hogy Kalaznó ekkor már templomos hely.

194 A püspöki visitatio jegyzőkönyve szerint a település törökkori pusztulása után, a német telepesek érkeztekor, 1722-ben még álltak a középkori katolikus templom alapfalai.

195 Tolna megye protestáns filiáinak jegyzéke alapján a telepes németekből alakult kalaznói evangélikus gyülekezetnek kezdettől fogva volt imaháza, 196

és haranglábuk is lehetett, hiszen az első harangot 1725-ben vásárolták.

197 Az újonnan alakult gyülekezet kezdetben Varsád fíliája volt, s csak 1784. május 25-én vált anyagyülekezetté. Az önálló gyülekezetté alakult kalaznói lutheránusok korábbi oratóriumuk helyére 1787-90 közt építették a ma is álló evangélikus templomot.

19 A Kalaznó minden pontjáról látható, késő-barokk templom a falu közepén emelkedő dombon áll (ld. 9. kép, 10. kép).

2 íves idomtéglákból álló lépcsősor vezet föl bejáratához (ld. 11. kép) A templom beosztása egyhajós, sokszögű apszissal kiegészítve, északi főhomlokzatán négy szintes torony emelkedik. A templom jellegzetesen protestáns, U alakú fakarzattal rendelkezik (ld. 12. kép). A karzat festett mellvédjén az evangélisták és az A fejezet tagolását H. Csukás Györgyitől vettem. H. Csukás 1997. 223-249. Közösségi épületek. In: Magyar Néprajz IV. Életmód 223-249. (Szerk.: Balassa Iván) Bp. 4 BH. BMLé 1981. 14-16. Idézi Várnagy 1990/b. 88. 5 Pécsi Püspöki Levéltár Canonica Visitatio 1722. Közli: SZITA, 1996. 73. p 6 MEEL. Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 1782. Közli: SZITA, 1996. 74. p 7 KRÁLING, 1993. XXX. 8 SCHMIDT, 1976. 8-9. p 9 KRÁLING, 1993. XXX. A Fő utca középső részén. 1 A XVIII. századi falusi evangélikus templomépítészetről lásd: Winkler Gábor. Építészettörténeti áttekintés. Evangélikus templomok Magyarországon. Budapest, 1992. XXXVI. 258