Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

A gazdálkodás egészében a belterjesség felé mozdult el. 2. táblázat: A művelési ágak területi adatainak alakulása Kalaznón, 1895-1935

105 Ev Össz.terület Szántó Szőlő Rét Legelő 1895 1545 ha 911 ha 83 ha 106 ha 198 ha 1913 1546 ha 975 ha 59 ha 104 ha 187 ha 1919 1546 ha 975 ha 59 ha 104 ha 1935 1843 ha 1234 ha 56 ha 104 ha 181 ha Az időszakban Kalaznón is jelentősen gyarapodott szántóföldi müvelés alá fogott terület. A szántó növekedése azonban az összes megművelt terület méretének növekedéséből, tehát extenzív terjeszkedésből ered. A művelés alá fogott területek növekedése ellenére a legelő területének lassú fogyása, tehát a gazdaság belterjesedése figyelhető meg. Az állatállomány nagysága Tolna megyében az 1928-as statisztikák szerint jóval az országos átlag fölött volt. Emelkedett a hús- és tejtermelés, növekedett az export mennyisége is. A megyében bevezették a rendszeres törzskönyvezést és a tej minőségét figyelő Tej ellenőrző Bizottságok alakultak.

107 Kalaznón 48 gazda 105 tehénnel alakított tejellenőrző körzetet.

108 1928 után a világgazdasági válság hatására ismét a válság jelei mutatkoztak Tolna megyében.

109 Az időszakban megnövekedett a kivándorlások száma. A válság alatt visszaesett az állatforgalom, az állattenyésztés mennyisége és minősége is csökkent.

110 Tolna megye azonban az értékesítési lehetőségek fogyatkozásával sem mondott le az állattenyésztésről. Míg a válság hatására országszerte a búzatermelés nőtt, Tolnában a zab, ILLÉS, 1983. 428. p A táblázat forrásai: Msa. Földterület 1895-1984. Bp, 1988. 404., TMÖL. V/734. Kalaznó község iratai. C. Közigazgatási iratok. 285/1919. Statisztikai Évkönyv 1928. 101. Idézi: ILLÉS, 1983. 428. p Király István: A bonyhádi tájfajta szarvasmarha kialakulása. In: Agrártörténeti Szemle 1965. 567. ILLÉS, 1983. 428. p ILLÉS, 1983. 431. p ILLÉS, 1983. 436. p 242