Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

a kukorica és a lucerna termelése emelkedett.

1

'' A válság hatására a 30-as években valamivel javult a megyében a termelés szerkezeti aránya a kertek (zöldség- és gyümölcstermesztés), rétek és legelők javára.

112 Kalaznón 1913ban 4 hektárnyi kert és gyümölcsös volt, 1935-re ez a terület 13 hektárra növekedett.

1 lj 1934 után a megye a külkereskedelembe kapcsolódott be. A 30-as évektől Magyarországnak jó kapcsolata volt a fasiszta államokkal, ami a német és olasz export lehetőségek szélesedését eredményezte. 3. táblázat: A főbb növények vetésterületének alakulása Kalaznón, 1936-1938 év búza rozs árpa zab kukorica takarmány burgonya 1936 304 ha 226 ha 68 ha 105 ha 260 ha 231 ha 59 ha 1937 258 ha 187 ha 48 ha 122 ha 294 ha 228 ha 59 ha 1938 258 ha 187 ha 48 ha 122 ha 295 ha 210 ha 59 ha Az 1936-1938-as statisztikák szerint Kalaznón a zab és a kukorica vetésterülete nőtt. A termelés szerkezetének átalakulása az állattartás jelentőségének növekedését mutatja. A tejgazdaság jelentőségét mutatja, hogy 1935-ben 634 szarvasmarha és 301 tehén volt Kalaznón.

117 1939-re Magyarországnak már biztos piaca volt Olaszország és Németország. Tolna megye kiemelt szerepet kapott a háborús termelésben, ennek következtében a megye gazdaságában a 1 1 & háborús konjuktúra hatásai mutatkoztak. A megye termelését nemesített vetőmagakciókkal és a tenyészállat-állomány fejlesztésével támogatták.

119 A háborús konjuktúra hatása jelentkezett Kalaznón is, ezt mutatja, hogy a településen nemhogy nem csökkent, hanem növekedett az állatállomány nagysága: 111 ILLÉS, 1983. 441. p 112 ILLÉS, 1983. 415. p 113 Msa. Földterület 1895-1984. Bp, 1988. 404. p 1.4 ILLÉS, 1983. 443. p 1.5 ILLÉS, 1983. 450. p 116 Msa. Növénytermelés 2. Bp, 1976. 350-351. p 117 Ld. 4. táblázat. Msa. 1870-1970. Állattenyésztés III/l. Bp, 1972. 287. 118 ILLÉS, 1983. 454. p 119 ILLÉS, 1983. 453. p 243