Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

A kihelyezett tőkék nagysága, kamatráta-szintje, a kölcsönzők lakóhelye, személye, illetve Lippich üzletszemlélete között szoros összefüggés van. Az 86 adós 63 %-a 100 Ft alatti, 31%-a 101-200 Ft, 6%-a 201-300 Ft, 1%-a 401-500 Ft 2%-a 2000 Ft-nyi adóssággal rendelkezett. Területi megoszlás szerint Szekszárdra esett 7077 Ft 27 xr = 44,23 %, Bátaszékre 4591 Ft 60 xr = 28,69 %, Kétyre 3536,45 Ft = 22%, Decsre 580 Ft = 3,6%, 8 és 12 %-os kamattal. Tehát - leszámítva a kétyi ingatlaneladásból eredő kintlévőségeket - a pénzkihelyezés valójában két település között oszlott meg. Szekszárd a lakóhelye volt, az adósok a mindennapi például a szőlőt művelő napszámosa Czéh Ferenc, a csatorna- és egyéb házi javításokat végző Hradek Károly, - illetve társaságibaráti köréhez tartozó személyekből kerültek ki. Lippich óvatos kockázatvállalása a megélhetés és a vagyonmegőrzés biztosítása végett a Bátaszékre történő kihelyezések tekintetében mutatkozik meg, annak ellenére, hogy az 1870-es évek második felének gazdasági pangása a kölcsönök visszafizetését veszélyeztette. A község helyzete hosszabb távon azonban a tőkekihelyezések megtérülését feltételezték. A település gazdasági súlyát jelzi a Bátaszéki Takarékpénztár 1873-as alapítása, illetve még ugyanebben az évben a Duna-Dráva vasút DombóvárBátaszéki szakaszának megnyitása, amelyek reményt adtak arra, hogy a község terményei távolabbi vidékekre is eljuthatnak. Mindkettő tehát a gazdaság további fejlődését tette lehetővé, amelyet megakasztott az 1873. évi válság, majd az azt követő gazdasági depresszió. A következő évek a természeti katasztrófák és az értékesítési nehézségek időszakai: az 1876-os év tavaszi jeges árvize a bátaszéki határ felét elöntötte, majd a fagyban a szőlő egy része is elpusztult.

39 1878 mennyiségileg és minőségileg is kielégítő búzatermése 30-45%-al alcsonyabb áron kelt el az előző évinél.

40 Bátaszék ekkor több éves adóhátralékot halmozott fel, ezeken kívül a lakosságot terhelte még a védgát, a maradványföldek és a bordézsma-váltság költsége is.

41 Ebben a Balázs Kovács Sándor: Bátaszék története 1849-1921. 163-164., 197. p. In.: Bátaszék története II. Józseftől 1944-ig. Szerk.: Dobos Gyula Bátaszék, 2000. (Továbbiakban Balázs Kovács 2000.) TMÖL. AI.. 1984/1876. és Balázs Kovács 2000. 157. p. TMÖL.AL. 428/1878 127