Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

protestáns egyh-i szem.s 62,5 71,4 40 50 33,3 0 14,2 mezőgazd-i értelmiségi 80 30 57,1 33,3 62,5 40 57,1 földbirtokos 34,6 37,1 53,3 22,2 25 50 40 földműves 21,1 26,2 28,3 36,5 26,1 42,2 28,2 iparos 30 20 30 25 55,5 22,2 50 kereskedő 40 28,6 20 33,3 44,4 28,6 33,3 Összesítve 34,1 37,7 44,5 44,1 45 40,9 36,4 Az egyik feltétlenül az, miszerint 1886-1901 között tartott választások a 44-45 %-os újraválasztási aránnyal meglepően stabil személyi összetételről tanúskodnak. Mind 1886 előtt, mind 1901 után nagyobb volt a választásokon érvényesülő fluktuáció. Tendenciaszerű folyamat figyelhető meg a vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők esetében is. Mindkét csoportnál rendkívül magas 1874-1901 között a személyi folyamatosság, egészen a 1898-1901ben történő tetőzésig, amiben csak az ellenzék előretörését hozó megyeválasztások - országos szinten az ellenzék egységesülésének, előretörésének illetve kormányra kerülésének időszaka - hoznak drasztikus csökkenést. A vármegyei tisztviselők és községi jegyzők csoportjánál az újraválasztások magas arányát a hivatásukból adódó erősebb közéleti ambíció, és a befolyásolás eszközeivel párosuló tekintély magyarázhatja. Valószínűleg politikai tartalma van annak is, hogy a végig stabilan mérsékelt, 20-30 % közötti újraválasztással bíró földműves réteg az ezt meghaladó értéket csak az egyházpolitikai viták idejére eső 1892-es és 1895-ös, és a már említett 1904- és 1907-es választásokon érte el. Szintén politikai jelleg sejthető a katolikus és protestáns lelkészek vizsgált értékeinek 1898-1907 közötti hullámzásában. A kis méretű fluktuációra több példát is lehet találni. így figyelemreméltó a paksi főkerületből bizottságba kerültek 1871-1889 közti meglepő állandósága. Például 1874-ben mind az öt kilépő bizottsági tagot újraválasztották. A személyi folyamatosság kialakulását segítette, ha a választás eredménye előzetes megállapodáson alapult. Erre utalnak a kistormási kerület adatai is, ahol a kerületet alkotó két falu (Kistormás, Varsád) az egész korszakban testvériesen megosztozott a betöltendő mandátumon. Ahogy ebben a kerületben, úgy máshol is jellemző volt a községi jegyzők újraválasztása, így a leghosszabb ideig megválasztott bizottsági tagok közt is 46