Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

vetéstől, a dugványozástól a kiemelésig kézzel történt. Fafajoktól függően elkülönülve, parcellás táblaelosztással. Az előállított csemeték zöme nyár és füz, de jelentős volt a tölgy, később a feketedió is. Kőriscsemete-nevelésről abban az időben nem tudunk, mert természetes úton - mint a kefe olyan sűrűn - újult fel az amerikai kőrishez hasonlóan. A kis kertekben megtermelt csemeték az egész ártéri csemete szükségletet képesek voltak kielégíteni. A közteshasználattal felújított keskenyi erdőben 1930-1945 között működött vándorcsemetekert. Itt a köztesvállaló a csemetekert nagyságától és gondozottságától függően pénzbeli ellenszolgáltatást kapott. A szakmai munkát a kerületvezető felügyelte és irányította. Az így kialakított kis vándorcsemetekerteket a felújítás területén vagy a közeli gunyhókban lakó köztesművelők gondozták. Ilyen állandó gunyhó lakó Keskenyben 2-3 volt A köztesművelők együttesen még külön csőszt is alkalmaztak, aki egyben erdei munkás és bérbe szántó köztes fuvaros is volt, lovait is az erdőben tartotta. Bár a tervgazdálkodás ismeretlen fogalom volt, mégis a számításba jöhető vágások csemete és fafaj szükségletét gondosan mérlegelve jó előre számba vették. Ami azt jelentette, hogy idegen területről csemetevásárlásra egyáltalán nem szorultak az itt gazdálkodó erdészeti egységek. A kis csemetekertek kerületenkénti csemete igényét vagy feleslegét az erdőgondnokság a csemetebecslések alapján a várható adatok birtokában még a kiemelés előtt területi, kerületi bontásban elosztotta. így minden kerületvezető és csemetekert kezelő előre tudta, hogy hova és mikor mennyi csemetét fog küldeni vagy kapni. A csemetekerteknek külön kezelője nem volt, azokat az illetékes helyi kerületvezető kezelte és gondozta az összes szakmai és pénzügyi munka lebonyolításával. Volt olyan eset, hogy a megtermelt csemetefeleslegből idegen szektor is vásárolt. A csemete árát a szállításkor, eladási bárcára, az árszabály szerinti áron, szállításkor a kerületvezetőnek kellett a helyszínen kifizetni. Idegen eredetű csemetét a birtokosok, kivételes esettől eltérően, máshonnan nem hoztak. A tölgy esetében biztosan voltak régi makkszállítmányok, mert az ártéren található tölgyesek között - a régieket is figyelembe véve - kb. 90-100 éves sziavon tölgyes is 358