Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

akadt, amely nem helyi eredetű. Az 1930-40. között két esetben a gyöngyösoldali és egy esetben a pörbölyi közalapítványi csemetekertek Vajszlóról tölgymakkot kaptak az ottani gondnokságtól, esetenként 10-15 mázsát. Ilyen szállítmányokból származik Szomfova és Keskeny tölgyes állománya (Decs 13/b, 32/a, 14/a, 3 l/a.). De található régebbi eredetű tölgyes Öregsziget, Malomtelelő, Lassi, Keskeny területén. Tölgy csemete általában csak kétéves, iskolázott került erdősítésre, amiből következik, hogy a termelt tölgycsemete szinte teljes mennyiségben iskolázásra került. Az így nevelt, jól fejlett tölgycsemetét azután vagy alátelepítésre vagy vágások pótlására használták fel. Alátelepítésre az alj növény cserjeszint kivágása után került sor, nem mértani sorban, hanem általában egy jó lépés sor és tőtávolságra. Különleges, két öreg feketedió fa szerepe az erdősítéssel kapcsolatosan. Vélhetően, e két fáról származik a keskenyi és szomfai feketediósok erdeje. Ez a két, hatalmas feketedió fa közül az egyik Klein György volt gyöngyösoldali erdész szállásánál, a másik a régi, ma is álló erdészház udvarán található. Ennek a két fának a korát - az egyik még megvan - legalább 125-130 évesre becsülöm. Hogyan kerültek oda, arról csak sejtelmem van. A múlt század közepén volt Gyöngyösoldalon egy erdész, aki az azóta már rég kipusztult öreg gyümölcsfákat ültette. Az unokája 1934-ben vagy 35-ben - akkor a szekszárdi árvaszék nyugalmazott elnöke, ülnöke volt - elment Gyöngyösoldalra meglátogatni azt a helyet, ahol mint kisgyerek a nagyapjánál nyaranta játszott és tartózkodott. Dr. Matzon, akkor már emlékezetem szerint idős, 70 éves vagy még idősebb nyugdíjas volt. Ő mesélte el édesapámnak, hogy ezt az öreg fenyőt és a hatalmas öreg gyümölcsfákat a nagyapja ültette. így vélhetően a feketediót is, amely a ház déli oldalán áll. Az ott lévő öreg fák méretére csak egy pontos adatom van. 1942-ben jegyeztem fel, amikor a kert el nem adott része erdősítésre került. * * * Az ártéren történő erdőgazdálkodást forradalmasította a nemes nyárfák megjelenése és intenzív felkarolása. A két nagy gazdálkodó erdészeti tulajdonos a nemes nyárfák esetében 359