Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

kastélyban volt. Ismerték jól az öreget, és összehaverkodtak vele. Karácsony hete volt, nagyon kemény, hideg téli idő járta. Másnapra egy kisebb hajtóvadászatot terveztek az öreggel és néhány haj tóval. Este unalmukban, azon törték a fejüket, hogyan lehetne az öreget megtréfálni, aki néhányszor már megtréfálta őket. Kitalálták, hogy éjjel, ha ki kell menni, egy ezüstpapírra végzik el a dolgukat, azt a dupla ajtó közé teszik, ott megfagy, utána szaláminak álcázva szépen becsomagolják. Elkészült a szépen becsomagolt téli szalámi. Másnap reggel elindultak vadászni, a csomagot magukkal vitték. Míg ők elmentek felállni, a hajtók ott várakoztak és pár falatot ettek. Mielőtt azok elmentek, odaadták becsomagolva a téli szalámit az öregnek, aki a haj tokkal ott maradt. Az öreg megköszönte és beletette a tarisznyába. Nem bontotta ki, valami gyanúsat sejtett. Mikor megindult a hajtás, óvatosan elővette, hogy senki se lássa. Megnézte, mi van benne, nem szólt semmit, eldobta. Az első hajtásban lőttek egy őzsutát. Azt beküldték a kocsival a kastélyba, hogy nyúzzák meg és a vadász felesége főzze meg a vadászat végére pörköltnek. Ez meg is történt. Közben figyelték az öreget és várták a hatást. Ugyanis ők úgy gondolták, hogy az a hajtók előtt fogja kibontani a csomagot. Nem így történt. Telt, múlt az idő, a vadászat rendben ment, az öreg a legkisebb jelét nem mutatta a sértődésnek, őket meg majd kifúrta a kíváncsiság. Az utolsó hajtásnál beküldték az öreget egy kocsival, hogy a felesége tálaljon, mert nemsokára hazaérnek. Az öreg hazament, mondta a feleségének, hogy készítse az ennivalót, de neki sem szólt semmit. Közben a vadászat végeztével a két „sittyó" vadász megérkezett és nekiláttak a finom őzpörkölt evésnek. A feleség és az öreg udvariasan, szépen, a kedvükbe járva kiszolgálta őket. Az ebéd vége felé nem bírtak tovább a kíváncsiságukkal, és megkérdezték az öreget, hogy milyen volt a téli szalámi. Az öreg nevetve mondta, hogy „ügönjó vót, csak kicsit kemény vót. Mozognak, rosszak a fogai, hát beletette a pörköltbe, hogy puhuljon meg." Hogy a pörköltevés miként végződött, azt kitalálhatják. 299