Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

a kereskedés pártolásával, a lóversenyzés megszervezésével, a lónemesítéssel és írásaival bizonyította elgondolásainak megvalósíthatóságát. Ez a polgárias gondolkodás nem volt idegen a megyei jómódú középbirtokos nemességtől, ugyanis a vállalkozói mentalitást örökül kapták az őseiktől. Nagyapjuk, apjuk a birtokviszonyok újrarendezésekor a 18. század első felében szerezték a tolnai földeket adomány, vásárlás és házasság útján. Ezt a generációt a birtokszerzésükben spekulációs érzékük és a gazdasági ismereteik segítették. A család vagyoni és társadalmi helyzetét a török által meg nem szállt vármegyékben már megalapozták. Megfelelő kapcsolatokkal a hátuk mögött a tolnai birtokok elnyerése nem ütközött különösebb akadályokba. Kezdetben takarékos, visszafogott életre rendezkedtek be, és nagyon ügyeltek a birtok jövedelmezőségére, ennek érdekében hasították ki fokozatosan a majorsági területeket. A gazdaság konszolidálása után költöztek csak Tolnába rendszerint a második generáció, akik a státusukat vármegyei tisztségekkel hosszabb távon stabilizálták. Rokoni szálakat építettek ki megyei, hasonló egzisztenciájú famíliákkal. A családok egymást követő utódai megőrizték az új dolgok iránti érzékenységüket, tisztelték a nemesi hagyományokat, és ahogy a megyei közigazgatásban betöltött vezető szerepvállalásukból következtethetünk, természetes volt számukra a király, az udvar iránti elkötelezettségük. Az „úri státus" határozta meg a társas érintkezéseiket. A későbbiekben politikai nézetkülönbségeik sem befolyásolták őket a gazdaság bármilyen kérdésének a megvitatásakor. A konzervatívok és reformerek között támadt szakadék fölött hidat képezett az összetartozásukat leginkább kifejező a lelkükbe ivódott nemesi öntudat és a rokoni kapcsolatok hálózata.

4 A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló koncepciók kivitelezése elindult a 19. század első felében. A közigazgatási hierarchia és a politikai akarat háttere nélkül valós sikerek aligha képzelhetők el. A nemzeti gazdaságra vonatkozó tervekre a törvényhozók felfigyeltek, hiszen a jobbágyi földek elaprózódtak, az adózók száma 4 Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. kötet, Szerk.: Dobos Gyula, Szekszárd, 1994. 11-21. p. 232