Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

játszottak az emberiességi indokok és a Jugoszláviában, hasonló helyzetben lévő magyarság érdekei. Az első meghosszabbítás „híré" lassan jutott el a hatóságok­hoz. Erre következtethetünk abból a levélből, melyet a belügymi­nisztérium küldött Tolna megye főispánjának. Ebben figyelmezte­tik a megyét, hogy a szálkai, SHS állam javára optált személyek kiutasítása egyrészt helytelen az említett egyezmény miatt. Más­részt káros is, mert a helyi intézkedés visszahatásaként hasonló retorzió érheti a jugoszláviai magyarokat. A kiköltözéssel nemcsak Szálkán vártak. Alsónánán a kiköl­tözés csak 1925-ben kezdődött meg. Igaz ekkor egyszerre 25 csa­lád távozott el a községből. 81 Ezek az ismétlődő időponthalasztások tehát nem a kiköltözés elhalasztását, hanem reményeik megvalósulását jelentették a dön­tésüket megbánó optálók számára. Ezt a hangulatot tükrözte Tolna megye alispánjának a belügyminiszterhez 1926-ban írt levele, melyben arra kért eligazítást, hogy mit tegyen azokkal a bátaszéki, szerb anyanyelvű polgárokkal, akik optáltak a SHS állam javára, de továbbra is a község állandó lakosai akarnak maradni. 82 A kiköltözési határidő eltolódása számtalan nehézséget vetett fel. Ezeket sorolta el Baranya megye főispánja a belügyminiszter­hez írt levelében. Az első, s legfontosabb nehézség az volt, hogy az optálók nyilatkozatuk megtétele után, egy idegen ország állam­polgáraiként tartózkodtak korábbi lakhelyükön. Ebből a következő megoldandó problémák adódtak. Lakhatnak-e az optánsok tovább­ra is abban a községben, ahol a békeszerződést megelőzően illető­ségük, ingatlanvagyonuk volt? Szabadon birtokolhatják-e tovább­ra is vagyonukat? Felmentendők-e az útlevél kötelezettség alól? Változtathatnak-e lakóhelyet kormány külön engedélye nélkül? 79 MOL K 28 ME iratok. Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály 5442/1930 (Eb­ben az 1930. október 21-i átirat.) 80 BML FBI 175/1923, 96/1928. A második meghosszabbítást 1926 Az SHS állam magyarországi követe kérte, avval az indoklással, hogy a másik állam területén lévő optánsok a kitűzött határidő közelsége miatt átköltözési köte­lezettségüknek nem tudnak eleget tenni. A magyar állam, mivel az első meghosszabbítást kikényszerítő okok továbbra is fennálltak, hozzájárult a kéréshez. MOL MT JKV. 1926. május 21./27. 81 TMÖLAI121/1931. 82 TMÖL AI 304/1930. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom