Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

Maradhatnak-e az országban, ha ingatlanaikat eladták? Milyen módon egyszerűsítsék a határon keresztül történő mozgást azoknál az optálóknál, akik ingatlanaikat megtartották és rendszeresen átjártak azok megművelésére? A kérdések egy részére, pl. az optáló megtarthatja-e vagyonát a békeszerződés állampolgársági cikkelyei alapján, a vizsgált korszakban is hamar megtalálták a választ. Bonyolultabb volt azonban a helyzet a határrendészeti, idegenrendészeti problémákra vonatkozó kérdőjeleknél, mert Magyarországnak csak a környező államokkal összhangban lehetett intézkedéseket megtenni. Ehhez a trianoni békeszerződés utáni első években hiányoztak a feltételek, ugyanis Magyarország és az utódállamok között csak ezután jöttek létre szükséges egyezmények, mint pl. a határátlépés során alkalmazandó eljárások milyensége. A határ menti magyar megyék illetékes szervei, központi utasítás hiányában különböző, sokszor egymással ellentétes elveket alakítottak ki határ átlépésére jogosító úti igazolványok használatában. Ezen eltérések megszüntetésére a belügyminiszter begyűjtötte az ilyen formanyomtatványok másolatait, illetve az ezek kiállításánál kialakult elveket és feltételeket. Egyúttal azt is elrendelte, hogy ezután csak a belügyminiszter által engedélyezett igazolványokkal lehet a határt átlépni. A Tolna megyei járási főszolgabírók saját hatáskörükben ilyen igazolványokat nem állítottak ki.

83 Ezeknek a problémáknak a megoldása azért is szükséges volt, mert az SHS állam területén tartózkodó magyar nemzetiségű, de nem magyar, hanem SHS állampolgárokkal szemben az SHS állam több esetben retorziót helyezett kilátásba válaszképpen azokra sérelmekre, amelyek a még Magyarországon élő szerb optánsokat érték. Hozzá kell tenni persze ehhez azt, hogy helyzetük nem jelenthetett volna viszonyítási alapot, a Jugoszlávia javára optált, tehát már SHS állampolgároknak tekintendő személyekkel.

84 A magyar és a szerb oldalon keletkezett vitás ügyek elintézésében részt vett a pécsi szerb konzul is. Közte és a Baranya megyei közigazgatás vezetői között azonban kezdetben igen rossz 83 1922. évi 62643/XI. számú BM körrendelet: a trianoni békeszerződés által megállapított határvonalak átlépésére jogosító úti igazolványok kiállítására. 1922. május 27. Megtalálható többek között AI. 8904/1922. szám alatt. 84 BML FBI. 48/1923 187