Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

volt azoknak a száma is, akiknek elkerülte ez a következmény a figyelmét. Erre csak akkor döbbentek rá, amikor a magyar állampolgársággal járó jogaikat elvesztették. így pl. a községi közéletben eddig viselt tisztségeikről le kellett mondaniuk.

76 A Margitai József által lefolytatott beszélgetések szerint voltak olyanok is, akik azt hitték, hogy a nyilatkozattal a magyar állampolgárság mellé szereztek egy másik állampolgárságot, nevezetesen az SHS államét. Ez a döntés feltételezésük szerint tehát egyfajta kettős állampolgárságot eredményezett, s egyáltalán nem gondoltak arra, hogy elvesztették volna a magyar állampolgárságukat, aminek következtében lehetetlenné vált az, hogy továbbra is szülőföldjükön maradjanak.

77 Az addigi lakóhely kötelező elhagyását azonban a békeszerződés idevonatkozó része is előírta. Mégis a maradni akarók számára hosszú ideig úgy tűnt, hogy a kötelező érvény kényszerítő erejét lehet gyengíteni vagy feloldani. Ennek a véleménynek a kialakulásában két ok játszott szerepet. Egyrészt a Magyar Királyság és az SHS királyság között létrejött egy egyezmény, amely az elköltözés végrehajtását elhalasztotta. A két állam többféle okra (gazdasági viszonyok, lakáshiány) hivatkozva megállapodott abban, hogy az 1923. július 26-án lejáró határidőt 3 évvel meghosszabbítják (1926. július 26.). Majd ennek letelte után újabb 3 év következett. Tehát a kiköltözés végső dátuma 1929. július 26-a lett. Ennek az időpontnak az elfogadását rögzítő dokumentumban mindkét fél kinyilvánította azt a szándékát, hogy további módosítás nem lehetséges. Azonban 1930 elején a jugoszláv fél ismét kérte a határidő eltolását. így közös megegyezés alapján az áttelepülés befejező terminusa 1930. november elseje lett.

78 Ez az időpont már valóban a végleges volt, mert az ezután ismét, menetrendszerűen érkező jugoszláv halasztási kérelmet csak részben teljesítette a magyar kormány. Azaz a kiköltözést be kellett fejezni az előbbi időpontig, de indokolt esetben az optáns kaphatott tartózkodási engedélyt 1931. április l-ig. Ebben szerepet BML FBI 48/1923. BML FBI 288/1922, 326/1930. BML FBI 260/1930. Benne az 1930. évi 5623 ME

II. sz. rendelet. 362/1930. 185