T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok gazdasági előzményei

szállt vissza. Az előbb említett szőlőültetvény 1903-ban már virágzó telep volt a Balaton partján, s helyén épült ki később Máriatelep. Ez - nagyrészt a betelepült kisbérlők munkája nyomán - csemegeszőlő értékesítésével jutott jó módra.

10 Hasonlóképp állami telepítés volt Kőkúttapazdon (az 1905. évi mozgalmak egyik kiindulópontját képező Hács közelében !), ahol 906 katasztrális holdat vásárolt meg a kormány. Harminc családot telepített ide. Családonként 15 kat. holdat (8 kat hold szántót, 1 hold rétet, 1 Vi hold belsőséget, 3 hold homokszőlőt) juttatott nekik, de ezt csak azok vásárolhatták meg, akik legalább 500 forint értékű vagyonnal rendelkeztek. Egy kat. hold 130 forintba (260 korona) került, s az egész telki állomány 2490 forintért kerülhetett tulajdonukba, amelyet évi részletekben kellett törleszteniük.

11 Az állami telepítéseken kívül folytak & földesúri parcellázások is, de az így paraszti kézre kerülő földek igen magas összegért keltek el. Voltak olyan települések, amelyek ekkor és így jöttek létre. A Rinya menti magyar kisközség, Kuntelep pl. a veszprémi püspökség birtokán 1902-1903-ban folytatott parcellázások révén keletkezett. Az itteni földek nagy részét kunszentmártoni földművesek vásárolták meg, de - mint azt a korabeli megyei monográfia szerzője írja - az uradalmi cselédség is kevés földhöz jutott. E telepítésből hamarosan tekintélyes telep lett, amely 1904-ben alakult át kisközséggé. Az anyagi feltételek azonban nehezen voltak teljesíthetőek. Ezt jelzi az az egy adat is, amely szerint 1913-ban a kunok közül már csak 10-12 család élt ebben a községben.

1 Ez a település azért érdemel különös figyelmet, mert lakóinak zöme a Viharsarok széléről érkezett, s még ha más réteghez, más vagyoni kategóriába tartoztak is, mint az agrárszocializmus hordozói, híreket hozhattak és adhattak át arról a tájról, hiteles és fontos híreket. Gr. Széchenyi Imre és a Balaton parti telepítés. Somogy, 1891. január 13.2. sz. 1. p.- Hirsch Alfréd: Somogy vármegye gazdaságtörténeti monographiája. Bp. 1903. 25. p. Somogy megyei Levéltár. Megyei közgazdasági előadó iratai 13/1894. Hirsch: i. m. 26. - Somogy, 1893. Április 2. 14. sz. „A telepítések Somogyban." A törlesztés időtartamát Hirsch 50 évnek, a Somogy c. lap 30 évnek jelzi. Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Bp. é. n. (1913) 100. p. 50