T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A parasztság életútja Dél-Dunántúlon a jobbágyfelszabadítás után

megbeszéléseiket. Az egyik Somogy megyei jelentés szerint az ottani sztrájkolok Szlavóniából átjött agrárproletárokkal tanácskoztak. - Ez volt éjjel, - s nappal - talán e tanácskozások és az erőviszonyok józan mérlegelésének eredményeként - lehetőleg elkerültek minden provokatívnak minősíthető megmozdulást. A birtokosok és a közigazgatási hatóság ezért volt tehetetlen. Megpróbálkoztak tartalékmunkások hozatalával. Ezt lehetővé tette számukra a földmüvelésügyi miniszter évek óta készenlétben tartott mezőhegyesi tartalékmunkás telepe. S itt mutatkozik meg a mozgalmak átütő ereje, mély igazsága: a tartalék-munkások az ország legszegényebb vidékéről Felső-Magyarországról toborzott, s zömében szlovák anyanyelvű tartalékmunkások is megtagadták a munkát, - mint mondták, ők nem tudták, hogy a magyar munkások sztrájkjának letörlésére hozták ide őket, ők nem akarják azok dolgát rontani. Ez a sztrájk, amelynek egyik forradalmi központja Tolna megyében volt, Alsómeggyes, Mut-puszta, Nagykónyi környékén, - a másik kiinduló pontja a Somogy megyei telepesfalu: Hács és a Baranya megyei Bellyei uradalom Eszékhez közeli csücske - az egész Dél-Dunántúlt behálózta, szálai Veszprém, Fejér, Zala megyére, sőt Szlavóniára is átnyúltak. Csupán Tolna megyében 100000 katasztrális holdon szünetelt a munka. A sajtó és a korabeli feldolgozások 50 000-re becsülték a sztrájkolok számát. Az igénybevett karhatalom olyan nagy volt, hogy kb. 4 fegyvertelen sztrájkolom jutott egy állig felfegyverzett katona vagy csendőr. 5000 munkás ellen indítottak utána hivatalos eljárást, de sokkal több volt ennél az elzárt, vagy más formában megbüntetett munkások száma. Ez a sztrájk nem volt előre kitervezett, nem volt szervezett és mégis azt a benyomást keltette. A sztrájkolok nem létesítettek sztrájktanyát, de közös megbeszélésre, állásfoglalásra mégis öszszejöttek. Nyilvánvaló, hogy ebben a mozgalomban már a városi ipari munkásság harci módszerei és tapasztalatai is valami módon érvényesültek. - S ezt - véleményem szerint - nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy a század elején a falu és város távolsága mégsem volt olyan nagy, mint a köztük levő, a közlekedés miatt a mainál lényegesen nagyobb fizikai távolság. A máshol munkát vállaló fiúk és testvérek, kik ipari munkásként városban éltek, vissza-visszatérhettek egy-egy ünnepi alkalomra, búcsúra, 153