T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Szigetvár a kapitalizmus kezdetén
elérte a 37 %-ot, amelyet a kincstári adó újabb 1/3-ad résszel növelt. A város ezt már képtelen volt vállalni. „A lakosságnak illyképeni megterhelése tekintetéből nem mulaszthatta el a képviselőség megemlíteni, - hangzik a városi jegyzőkönyv szövege - miként a Szigetvárott létrejött tagosítás miatt az egész lakosság még csak egy szem őszi vetést sem vetett, így hát a jövő nyáron aratni sem fog - miből és hogyan fog élni? Hogyan fogja fizetését teljesíteni? Ezt jelenleg megmondani lehetetlen." 28 Az 1870-es években tehát a hajdan jómódú város elszegényedése terheinek növekedésén és sorsának alakulásán is lemérhető. 1865-ben Fényes Elek könyve így emlékezett meg Szigetvárról: magyar, horvát és német lakosok élnek ott, akiknek száma összesen 3887 fő, 29 vagyis 1848-hoz képest az eltelt közel 20 esztendő alatt a város lakóinak száma 130 fővel csökkent. Ez az adat már önmagában is elgondolkoztató. De lapozzunk még 10 esztendőt, és vizsgáljuk meg 1876ban, tehát már a céhek eltörlése után, hány iparos és kereskedő élt Szigetváron! Tudjuk, hogy 1848-ban 647 iparost és 62 kereskedőt jegyeztek föl itt. 1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara összeírása szerint az önálló kereskedések száma a városban 52 volt, vagyis 1848 óta csupán eggyel nőtt, a kereskedelemmel foglalkozók száma pedig 60 önálló vállalkozó (ide számítottuk az ügynököket is), akik mellett 20 segéd, 17 tanonc és 3 munkás dolgozott. (Ez utóbbiaknak számát 1848-ban nem ismerjük.) Följegyeztek Szigetváron egy takarékpénztárt és egy segédegyletet is. Az iparosok száma 1876-ban 43 féle iparban összesen 199 mester, 157 segéd, 118 tanonc, 20 férfi és egy női munkás volt, vagyis az 1848. évi 674 ipari kereső száma 499 főre csökkent. Ha ezt a számot az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás szerinti lakosságszámhoz (4703) viszonyítjuk, meg kell állapítanunk, hogy Uo. Szigetvári községi Lt. Tanácsülési jegyzőkönyvek. Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földiratt és történelmi szempontból. Pest, 1865. 1. köt. 371-373. p. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1876. évi statisztikai jelentése. II. rész Sopron, 1878. Somogy megye, 261. sz. 210
